| Született | 1594 (Les Andelys) |
| Elhunyt | 1665 (Rom) |
| Nemzetiség | France |
| Korszakok | Klasszicizmus, Barokk |
| Műfaj | Historienmalerei, religiöses Gemälde, mythologische Malerei, Malerei, Allegorie, Figur, Landschaftsmalerei, Porträt, Selbstbildnis, religiöse Kunst, Schlachtengemälde |
| Foglalkozás | Maler, Grafiker, Architekturzeichner, bildender Künstler |
| Család | Házastársa: Anne-Marie Dughet |
| Tanította | Quentin Varin, Ferdinand Elle, Nöel, III Jouvenet, Georges Lallemant |
| Tanítványa | Gaspard Poussin, Charles Le Brun, Pietro Santi Bartoli, Pierre Le Tellier, Johann Dughet |
| Hatások | Quentin Varin, Domenichino |
| Ismert művek | Flucht nach Ägypten (1658), Die Anbetung des goldenen Kalbes (1634), Der bethlehemitische Kindermord (1620), Tanz zu Musik und Zeit (1635), Echo und Narziß (1629) |
| Múzeumok | Art Institute of Chicago, Cleveland Museum of Art, Gettymuseum, Bayerische Staatsgemaeldesammlungen (Pinakothek), Dulwich Picture Gallery |
Nicholas Poussin (1594 - 1665) a barokk kor francia festője volt. Először Rómában tanulmányozta az ókor műveit. A kezdeti nehézségek után Poussinnak sikerült megnyernie a magángyűjtőket, különösen egy kevéssé észrevett nyilvános megbízás - a Szent Erzsébet mártíromsága című oltárkép Szent Péter számára - után. Párizsban, ahová 1641-ben a király kérésére vissza kellett térnie, a művész megbízást kapott a Louvre Grande Galerie festésére. Hazájában Poussin már nem érezte jól magát a más művészekkel kialakuló feszültségek miatt, ezért a király halála után visszatért Rómába.
Poussin műveivel hősies tájképeiről vált ismertté és fontossá. Az ókori modellek hatására a mitológián alapuló idilli tájképeket alkotott. Az antik ruhába öltözött alakok szoborszerűen állnak a mediterrán természeti környezetben. Különösen az olyan művek, mint az "Et in Arcadia ego" (első változat 1629-1630; második változat 1650-55) mutatják ezt a fajta ábrázolást. Poussin a tájképek mellett elsősorban mitológiai és bibliai jeleneteket alkotott. Ezek is ismét az antik modelleket jelenítik meg szoborszerű ábrázolásban, mint a "MŰVÉSZTÉR0" (1626-1628) című képen.A főként magángyűjtők és műértők számára készült művei a maguk nemében kiemelkedőek a barokk festészetben.
Oldal 1 / 6
| Született | 1594 (Les Andelys) |
| Elhunyt | 1665 (Rom) |
| Nemzetiség | France |
| Korszakok | Klasszicizmus, Barokk |
| Műfaj | Historienmalerei, religiöses Gemälde, mythologische Malerei, Malerei, Allegorie, Figur, Landschaftsmalerei, Porträt, Selbstbildnis, religiöse Kunst, Schlachtengemälde |
| Foglalkozás | Maler, Grafiker, Architekturzeichner, bildender Künstler |
| Család | Házastársa: Anne-Marie Dughet |
| Tanította | Quentin Varin, Ferdinand Elle, Nöel, III Jouvenet, Georges Lallemant |
| Tanítványa | Gaspard Poussin, Charles Le Brun, Pietro Santi Bartoli, Pierre Le Tellier, Johann Dughet |
| Hatások | Quentin Varin, Domenichino |
| Ismert művek | Flucht nach Ägypten (1658), Die Anbetung des goldenen Kalbes (1634), Der bethlehemitische Kindermord (1620), Tanz zu Musik und Zeit (1635), Echo und Narziß (1629) |
| Múzeumok | Art Institute of Chicago, Cleveland Museum of Art, Gettymuseum, Bayerische Staatsgemaeldesammlungen (Pinakothek), Dulwich Picture Gallery |
Nicholas Poussin (1594 - 1665) a barokk kor francia festője volt. Először Rómában tanulmányozta az ókor műveit. A kezdeti nehézségek után Poussinnak sikerült megnyernie a magángyűjtőket, különösen egy kevéssé észrevett nyilvános megbízás - a Szent Erzsébet mártíromsága című oltárkép Szent Péter számára - után. Párizsban, ahová 1641-ben a király kérésére vissza kellett térnie, a művész megbízást kapott a Louvre Grande Galerie festésére. Hazájában Poussin már nem érezte jól magát a más művészekkel kialakuló feszültségek miatt, ezért a király halála után visszatért Rómába.
Poussin műveivel hősies tájképeiről vált ismertté és fontossá. Az ókori modellek hatására a mitológián alapuló idilli tájképeket alkotott. Az antik ruhába öltözött alakok szoborszerűen állnak a mediterrán természeti környezetben. Különösen az olyan művek, mint az "Et in Arcadia ego" (első változat 1629-1630; második változat 1650-55) mutatják ezt a fajta ábrázolást. Poussin a tájképek mellett elsősorban mitológiai és bibliai jeleneteket alkotott. Ezek is ismét az antik modelleket jelenítik meg szoborszerű ábrázolásban, mint a "MŰVÉSZTÉR0" (1626-1628) című képen.A főként magángyűjtők és műértők számára készült művei a maguk nemében kiemelkedőek a barokk festészetben.