Henry Tonks apja gyáros volt, és egy sárgarézöntöde tulajdonosa volt az angol Birmingham városában. Az iskola és a főiskola után a fiatal Tonks orvosnak tanult, majd több évig sebészként dolgozott különböző londoni kórházakban. Végül anatómiát tanított a londoni Royal Free Hospital diákjainak. A művészet iránt érdeklődő Henry Tonks 28 éves korában orvosi és tanári munkája mellett a Westminster School of Art esti tagozatán kezdett el tanulni. Tanára a jól ismert festő és rajztanár Frederick Braown volt. Alig három évvel később Tonks kiállította első munkáit a New English Clubban, amelynek néhány évvel később tagja is lett. Amikor tanárának felajánlották a University College London képzőművészeti tanszékét, Tonks követte őt, és maga is a festészet tanára lett. Kiváló hírneve volt, bár a diákok némileg féltek is tőle, különösen "szigorú sebészi szeme" miatt. Tanítványai között voltak olyanok, akik később saját jogon váltak ismert festőkké, mint például ARTISTREPLEPLACE0, William E.C. Morgan, Harold Gilman és Winifred Knights.
Az 1. világháború kitörésével Tonks folytatta szunnyadó orvosi karrierjét, először orvosként dolgozott különböző angol hadifogolytáborokban. Később sebészként dolgozott egy franciaországi vöröskeresztes kórházban (Marne) és egy olaszországi kórházban. A Királyi Orvosi Hadtest hadnagya lett, és ezzel egyidejűleg hivatalos háborús művészként szolgált többek között a nyugati fronton. Együtt dolgozott Harold Gilles-szel is, aki sebesült katonák arcsérüléseit örökítette meg festményen, amelyeket később "A csata arcai" néven kiállításokon mutattak be.
A háború után Henry Tonks visszatért a University College Londonba, és 1918-tól 1930-ig Släde professzora volt, Frederick Brown utódjaként. 1930-ban vonult nyugdíjba, és hét évvel később halt meg chelsea-i otthonában. Családot alapított. Henry Tonks egyike volt az első brit festőknek, akiket a francia impresszionizmus inspirált. Karikaturista is volt. Olyan ismert festőkkel dolgozott együtt, mint Walter Sickert, John Singer Sargent és James McNeill Whistler. Legkiemelkedőbb művei közé tartoznak azok a pasztellrajzok, amelyeket a művész a francia Auguste Rodin szobrászról és feleségéről készített.
Henry Tonks apja gyáros volt, és egy sárgarézöntöde tulajdonosa volt az angol Birmingham városában. Az iskola és a főiskola után a fiatal Tonks orvosnak tanult, majd több évig sebészként dolgozott különböző londoni kórházakban. Végül anatómiát tanított a londoni Royal Free Hospital diákjainak. A művészet iránt érdeklődő Henry Tonks 28 éves korában orvosi és tanári munkája mellett a Westminster School of Art esti tagozatán kezdett el tanulni. Tanára a jól ismert festő és rajztanár Frederick Braown volt. Alig három évvel később Tonks kiállította első munkáit a New English Clubban, amelynek néhány évvel később tagja is lett. Amikor tanárának felajánlották a University College London képzőművészeti tanszékét, Tonks követte őt, és maga is a festészet tanára lett. Kiváló hírneve volt, bár a diákok némileg féltek is tőle, különösen "szigorú sebészi szeme" miatt. Tanítványai között voltak olyanok, akik később saját jogon váltak ismert festőkké, mint például ARTISTREPLEPLACE0, William E.C. Morgan, Harold Gilman és Winifred Knights.
Az 1. világháború kitörésével Tonks folytatta szunnyadó orvosi karrierjét, először orvosként dolgozott különböző angol hadifogolytáborokban. Később sebészként dolgozott egy franciaországi vöröskeresztes kórházban (Marne) és egy olaszországi kórházban. A Királyi Orvosi Hadtest hadnagya lett, és ezzel egyidejűleg hivatalos háborús művészként szolgált többek között a nyugati fronton. Együtt dolgozott Harold Gilles-szel is, aki sebesült katonák arcsérüléseit örökítette meg festményen, amelyeket később "A csata arcai" néven kiállításokon mutattak be.
A háború után Henry Tonks visszatért a University College Londonba, és 1918-tól 1930-ig Släde professzora volt, Frederick Brown utódjaként. 1930-ban vonult nyugdíjba, és hét évvel később halt meg chelsea-i otthonában. Családot alapított. Henry Tonks egyike volt az első brit festőknek, akiket a francia impresszionizmus inspirált. Karikaturista is volt. Olyan ismert festőkkel dolgozott együtt, mint Walter Sickert, John Singer Sargent és James McNeill Whistler. Legkiemelkedőbb művei közé tartoznak azok a pasztellrajzok, amelyeket a művész a francia Auguste Rodin szobrászról és feleségéről készített.
Oldal 1 / 1