Walter Richard Sickert

Walter Richard Sickerts angol festő művészi tehetségét már életében is elismerték. A halálát követő években a 20. század egyik legbefolyásosabb angol művészének hírneve még tovább nőtt. Világszerte káprázatos, lenyűgöző személyiségnek tartják. Függetlenül a mainstream irányzatoktól, a modernizmus és a haladás elkötelezett híve volt.

Tehetséges mesemondó volt, kulturális és társadalmi körökben közkedvelt, és korának számos ismert személyiségével tartott fenn kapcsolatokat. Hírnevének növekedésével egyre különösebb stílusra tett szert megjelenésében és viselkedésében, és a társadalomban éppúgy figyelmet keltett, mint sokrétű műveivel. Hat gyermek közül a legidősebbként Münchenben élt, amíg családja 1868-ban Angliába nem vándorolt. Néhány színházi szerep után végül szenvedélye, a festészet felé fordult. Tanfolyamokat végzett a Slade School of Fine Art-on, amíg az amerikai James Abbott McNeill Whistler művészhez nem csatlakozott műtermi asszisztensként. Később találkozott az Edgar Degas-gyel. Mindkettő maradandó hatással volt festészeti stílusára. Világpolgárként sokat utazott, és tapasztalatot cserélt más festőkkel.

Míg korai éveiben a tájképfestészetnek szentelte magát, későbbi művei a londoni zeneházak színes nyüzsgését tükrözik. Munkáiban a portrékat és a mindennapi élet hazai jeleneteit is hangsúlyozta. Útközben maga is tanította a fiatal művészeket. Idős korában Sickert gyakran használt fényképeket művei alapjául, amit Degas is tanácsolt neki. 1941-ben, egy évvel halála előtt, a Nemzeti Galériában önálló kiállítással tisztelegtek előtte.