| Született | 1703. szeptember 20. (Paris) |
| Elhunyt | 1770. május 30. (Paris) 66 éves korában |
| Nemzetiség | Franciaország |
| Korszakok | Rokokó |
| Műfaj | történelmi festmény, szakrális művészet, allegória, tájkép, mitológiai festmény, állatfestészet, zsánerfestészet, arckép, csataképfestészet |
| Foglalkozás | festőművész, grafikusművész, illusztrátor, rézkarckészítő, rajzoló, ex libris készítő, műgyűjtő, színházi díszlettervező, rézmetsző |
| Család | Házastársa: Marie-Jeanne Boucher Gyermeke: Marie-Émilie Boucher, Jeanne Elizabeth Victoire Deshays, François, le jeune Boucher |
| Tanította | François Lemoyne, Jacques-André-Joseph Camelot Aved, Jean-François Cars |
| Tanítványa | Jean-Baptiste-Henri Deshays, Jean Baptiste Leprince, Jean-Honoré Fragonard, Martin Ferdinand Quadal, Charles Michel-Ange Challe, Jean-Baptiste-Pierre Le Brun, Nicolas-Guy Brenet, François Aujollest-Pagès |
| Hatások | Charles André van Loo |
| Tagságok | Académie royale de peinture et de sculpture |
| Ismert művek | »Diana im Bade - Diana nach dem Bade« (1742), Odaliske (1740), Madame de Pompadour (1759), Geburt der Venus (1754), Madame de Pompadour (1756) |
| Múzeumok | Metropolitan Museum of Art, Art Institute of Chicago, National Gallery of Art, Staatliche Museen zu Berlin, Nationalmuseum Schweden |
A tehetséget már a bölcsőjében megalapozta édesapja, Nicolas Boucher, aki bútor- és dekorációs rajzoló volt. Francois Boucher művei szinte minden műfajt felölelnek. A festészet mellett a rajzolásnak, a metszésnek és a metszetnek, valamint a díszítőművészetnek is szentelte magát.
Merész színekben pompázó mitológiai ábrázolások, történelmi festmények és csendéletek éppúgy megtalálhatók munkáiban, mint mennyezetfestmények és faldekorációk. Különös gondot jelentett számára az erotikus jelenetek ábrázolása, ahogyan azt a "MŰVÉSZETI TÉR0" (1751) című festménye is mutatja. Amikor ez a mű készült, Boucher már XV. Lajos udvarában dolgozott festőként, és a király szeretőjének, Pompadour márkinak a kedvenceként tartották számon.
A fiatal, ártatlan és játékosnak tűnő lány a kép középpontjában, teljesen meztelenül és saját erotikus kisugárzásáról mit sem sejtve, hasalva heverészik a kanapén. A varrónő gyakran szolgált modellként a festő számára, és a kettőjük közötti intimitás a képen átláthatóvá válik. A néző kíváncsivá válik ennyi kivirágzó ártatlanságra. Valószínűleg maga a király is, mert Marie-Louise O'Murphy, a fiatal nő neve, később a szeretője lett. Francois Boucher egész életében sikeres és elismert munkát végzett. 1734-től a párizsi akadémia tagja, az Académie royale de peinture et de sculpture (Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia) a római nagydíjjal tüntette ki. A király kegye, aki 1765-ben Bouchert választotta az udvar első festőjének, élete végéig biztosított maradt számára.
Oldal 1 / 14
| Született | 1703. szeptember 20. (Paris) |
| Elhunyt | 1770. május 30. (Paris) 66 éves korában |
| Nemzetiség | Franciaország |
| Korszakok | Rokokó |
| Műfaj | történelmi festmény, szakrális művészet, allegória, tájkép, mitológiai festmény, állatfestészet, zsánerfestészet, arckép, csataképfestészet |
| Foglalkozás | festőművész, grafikusművész, illusztrátor, rézkarckészítő, rajzoló, ex libris készítő, műgyűjtő, színházi díszlettervező, rézmetsző |
| Család | Házastársa: Marie-Jeanne Boucher Gyermeke: Marie-Émilie Boucher, Jeanne Elizabeth Victoire Deshays, François, le jeune Boucher |
| Tanította | François Lemoyne, Jacques-André-Joseph Camelot Aved, Jean-François Cars |
| Tanítványa | Jean-Baptiste-Henri Deshays, Jean Baptiste Leprince, Jean-Honoré Fragonard, Martin Ferdinand Quadal, Charles Michel-Ange Challe, Jean-Baptiste-Pierre Le Brun, Nicolas-Guy Brenet, François Aujollest-Pagès |
| Hatások | Charles André van Loo |
| Tagságok | Académie royale de peinture et de sculpture |
| Ismert művek | »Diana im Bade - Diana nach dem Bade« (1742), Odaliske (1740), Madame de Pompadour (1759), Geburt der Venus (1754), Madame de Pompadour (1756) |
| Múzeumok | Metropolitan Museum of Art, Art Institute of Chicago, National Gallery of Art, Staatliche Museen zu Berlin, Nationalmuseum Schweden |
A tehetséget már a bölcsőjében megalapozta édesapja, Nicolas Boucher, aki bútor- és dekorációs rajzoló volt. Francois Boucher művei szinte minden műfajt felölelnek. A festészet mellett a rajzolásnak, a metszésnek és a metszetnek, valamint a díszítőművészetnek is szentelte magát.
Merész színekben pompázó mitológiai ábrázolások, történelmi festmények és csendéletek éppúgy megtalálhatók munkáiban, mint mennyezetfestmények és faldekorációk. Különös gondot jelentett számára az erotikus jelenetek ábrázolása, ahogyan azt a "MŰVÉSZETI TÉR0" (1751) című festménye is mutatja. Amikor ez a mű készült, Boucher már XV. Lajos udvarában dolgozott festőként, és a király szeretőjének, Pompadour márkinak a kedvenceként tartották számon.
A fiatal, ártatlan és játékosnak tűnő lány a kép középpontjában, teljesen meztelenül és saját erotikus kisugárzásáról mit sem sejtve, hasalva heverészik a kanapén. A varrónő gyakran szolgált modellként a festő számára, és a kettőjük közötti intimitás a képen átláthatóvá válik. A néző kíváncsivá válik ennyi kivirágzó ártatlanságra. Valószínűleg maga a király is, mert Marie-Louise O'Murphy, a fiatal nő neve, később a szeretője lett. Francois Boucher egész életében sikeres és elismert munkát végzett. 1734-től a párizsi akadémia tagja, az Académie royale de peinture et de sculpture (Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia) a római nagydíjjal tüntette ki. A király kegye, aki 1765-ben Bouchert választotta az udvar első festőjének, élete végéig biztosított maradt számára.