Charles André Van Loo (1705-1765), más néven Carle Van Loo, egy híres, eredetileg flamand művészcsaládból származott. Nagyapja, Jacob Van Loo már festő volt, akárcsak testvére, Jean-Baptiste Van Loo. Az összes Van Loos közül azonban valószínűleg Carle volt a legsikeresebb. Tanulmányait nagyon korán kezdte, mert édesapja már 7 éves korában meghalt. Így 21 évvel idősebb bátyjához, Jean-Baptiste-hoz és annak családjához kellett költöznie. Carle nemcsak a bátyjától tanult, hanem közös olaszországi utazásaik során híres művészektől is tanulhatott. Második olaszországi tartózkodása (1716-1718) alatt Benedetto Luti festőnél és Pierre Legos szobrásznál tanult.
Első olajfestménye, "Az irgalmas szamaritánus" 1723 körül készült, miután visszatért Párizsba. Első saját megbízását 1725-ben kapta, "Jézus bemutatása a templomban" címmel. Ezt megelőzően bátyjának, Jean-Baptiste-nak segédkezett több nagyobb megbízásnál. 1724-ben elnyerte a Francia Akadémia római díját, amely egy római tartózkodást hivatott finanszírozni. Mivel az Akadémia nem fizetett, Van Loo-nak magának kellett megkeresnie a pénzt az útra. Így csak 1728-ban tette meg az utat. Ugyanebben az időben érkezett Rómába versenytársa, François Boucher, valamint unokaöccsei, Louis-Michel és Francois Van Loo. Carle Van Loo Olaszországban is meg tudott győzni, és gyorsan emelkedett. Festményei és mennyezetfestményei még XIII. Benedek pápa figyelmét is felkeltették.
Miután néhány évig Rómában, Firenzében és Torinóban dolgozott, 1734-ben visszatért Párizsba. Azonnal felvették a Királyi Művészeti Akadémiára. Néhány évvel később már ő maga is professzor volt, később rektor, végül pedig az akadémia igazgatója lett. Tanítványai között volt Jean-Honoré Fragonard, Boucher veje, Francois-Hubert Drouais és Johann Heinrich Tischbein. Van Loos utolsó életszakasza egyben a legsikeresebb is volt. Az udvar, az egyház és a gazdag magánszemélyek egyaránt igényt tartottak rá, ami azt jelentette, hogy művei igen változatosak voltak. Kétszer festhette meg XV. Lajos király és egyszer a királyné portréját Versailles-ban.
Charles André Van Loo (1705-1765), más néven Carle Van Loo, egy híres, eredetileg flamand művészcsaládból származott. Nagyapja, Jacob Van Loo már festő volt, akárcsak testvére, Jean-Baptiste Van Loo. Az összes Van Loos közül azonban valószínűleg Carle volt a legsikeresebb. Tanulmányait nagyon korán kezdte, mert édesapja már 7 éves korában meghalt. Így 21 évvel idősebb bátyjához, Jean-Baptiste-hoz és annak családjához kellett költöznie. Carle nemcsak a bátyjától tanult, hanem közös olaszországi utazásaik során híres művészektől is tanulhatott. Második olaszországi tartózkodása (1716-1718) alatt Benedetto Luti festőnél és Pierre Legos szobrásznál tanult.
Első olajfestménye, "Az irgalmas szamaritánus" 1723 körül készült, miután visszatért Párizsba. Első saját megbízását 1725-ben kapta, "Jézus bemutatása a templomban" címmel. Ezt megelőzően bátyjának, Jean-Baptiste-nak segédkezett több nagyobb megbízásnál. 1724-ben elnyerte a Francia Akadémia római díját, amely egy római tartózkodást hivatott finanszírozni. Mivel az Akadémia nem fizetett, Van Loo-nak magának kellett megkeresnie a pénzt az útra. Így csak 1728-ban tette meg az utat. Ugyanebben az időben érkezett Rómába versenytársa, François Boucher, valamint unokaöccsei, Louis-Michel és Francois Van Loo. Carle Van Loo Olaszországban is meg tudott győzni, és gyorsan emelkedett. Festményei és mennyezetfestményei még XIII. Benedek pápa figyelmét is felkeltették.
Miután néhány évig Rómában, Firenzében és Torinóban dolgozott, 1734-ben visszatért Párizsba. Azonnal felvették a Királyi Művészeti Akadémiára. Néhány évvel később már ő maga is professzor volt, később rektor, végül pedig az akadémia igazgatója lett. Tanítványai között volt Jean-Honoré Fragonard, Boucher veje, Francois-Hubert Drouais és Johann Heinrich Tischbein. Van Loos utolsó életszakasza egyben a legsikeresebb is volt. Az udvar, az egyház és a gazdag magánszemélyek egyaránt igényt tartottak rá, ami azt jelentette, hogy művei igen változatosak voltak. Kétszer festhette meg XV. Lajos király és egyszer a királyné portréját Versailles-ban.
Oldal 1 / 2