Keserű narancs (Citrus aurantium) ibolya gyümölccsel, Pierre Joseph Redoute (1759-1840)

Egy karcsú ágon két gyümölcs lóg, amelyek aligha tűnhetnének egymástól eltérőbbnek: bal oldalon az érett keserűnarancs meleg okker színben, jobb oldalon egy sötét, lila és zöld csíkos gyümölcs. Közöttük levelek, rügyek és virágok nyúlnak felfelé. Fehér csillagszerű virágok nyílnak ki a halványrózsaszín virágok mellett, míg a kis gyümölcskezdemények máris a növény következő fejlődési szakaszát jelzik. Redouté mindezt olyan világosan rendezi el a világos háttér előtt, hogy az ág szinte szabadon áll a térben. Ennek ellenére az ábrázolás nem tűnik merevnek: a levelek előre hajlanak, a szárak elágaznak, és a nehéz narancs észrevehetően balra, lefelé húzza a kompozíciót. Finom árnyékok formálják a narancs kerekded formáját; a lila gyümölcs hűvösebb átmenetekkel és szinte bársonyos sötétséggel válaszol rá. Pierre-Joseph Redouté, aki Belgiumból származott és 1800 körül növényfestőként vált ismertté, a botanikai pontosságot egy nagyon közérthető képi nyelvvel ötvözi. A kép egyúttal a fejlődésről is mesél: a zárt rügy, a kinyílt virág és az érett gyümölcs egymás mellett jelennek meg. Éppen ez a nyugodt rend vonzza a tekintetet; egy idő után az ember valóban elkezdi számolni a héjon lévő pontokat.

A felakasztás után kiderül, miért illik a vászon szaténszerű felülete ehhez a botanikai ábrázoláshoz. Elölről nézve a világos háttér egyenletes marad; még az alsó szélén lévő feliratok körül sem jelennek meg éles fényfoltok. Csak akkor, amikor a mű a fényforrás felé fordul, lágy csillogás fut végig a felületen. A narancssárga gyümölcsön a közepére telepszik, anélkül, hogy eltakarná a pöttyös héjat vagy a sötét szélét. Az ibolyaszínű gyümölcs másképp reagál: sötét részei több fényt nyelnek el, míg a rózsaszínű csíkok rövid ideig felcsillannak. Pontosan ez a váltakozás teszi mindkét testet kereknek látszóvá. Üveg nélkül a fény közvetlenül éri a nyomatot; így nem keletkeznek tükröződő kettős képek a virágok vagy levelek előtt. Ezért oldalról nézve is jól látható a motívum, csupán a csillogás súlypontjai változnak. Kívülről a tölgyfurnérból készült Sinead díszkeret határozott kontúrt ad - őszintén szólva ennél több nem is kell a 35 x 45 cm-es lapnak. Ha hátralépünk, a csillogás lecsillapul, és az ág visszanyeri sziluettjét. Végül egyébként is a gyümölcsök sajátos párosa dönt: az ismerős narancssárga a lila csíkos párja mellett egy botanikai tanulmányt apró felfedezéssé varázsol.