Genfi-tó, Chexbres felől nézve

A svájci művész, Ferdinand Hodler pozitív értelemben vett megszállott volt. Festőként mindig a természetnek a láthatón túli rendjét kereste. Ez a vágy, hogy az igazságnak a végére járjon, az oka annak, hogy Hodler a 20. század elején áttért bizonyos motívumok sorozatos ábrázolására. Ahogyan Paul Cézanne előtte többször is ábrázolta fürdőzőinek új variációit, és többször is a Montagne Sainte-Victoire volt a témája, Hodler is újra és újra bizonyos témáknak szentelte magát. Ezek közé tartozik a Genfi-tó, amelyet a művész összesen hatszor ábrázolt a svájci Chexbres faluból.

Ebben az értelemben az 1905-ös "Genfi-tó Chexbres-ről nézve" című festmény sokatmondó kép. Az olaj-vászon festmény azonban más szempontból is kiemelkedik a művész életművének egészéből. Hodler azt a nézetet képviselte, hogy a létet szimmetriák és ismétlődések hatják át. Ez a nézet egyrészt a szimbolizmus, másrészt a szecesszió formai lehetőségeivel járt együtt. Ez lehetővé tette Hodler számára, hogy a szecesszióra jellemző stíluselemeket, például a díszítő vonalakat és a virágos ornamentikát felhasználva kifejezze a világ rendjéről alkotott elképzelését.

A "Genfi-tó, Chexbres felől nézve" némiképp más. A kép kompozíciója és festészeti stílusa kevésbé szigorú, mint Hodler sok más festménye. A "Thuni tó szimmetrikus tükröződéssel" című festményhez képest például Hodler nem kényszerítette szigorú képi rendbe a kép tartalmát. A Genfi-tó látványa a valóság részlete, a kép előterében lévő rét és a középen lévő hegyfok mintha a valóságból lett volna lemásolva. A művész legfeljebb a felhők ábrázolásával támaszkodik más tájábrázolások szigorú képesztétikájára. Ezzel a motívummal Hodler a "Thuni-tó" című képhez hasonló absztrakciós fokot ér el. A felhők szabályos elrendezése is feltűnő. Mindenekelőtt a vízben való tükröződésük tükrözi a Hodlerre jellemző szimmetriát.