Pierre Paul Prud'hon a korai francia romantika egyik legkiválóbb példájának számít. Egy szabómester hetedik és utolsó gyermekeként jött a világra. 16 éves korában Francois Devosge festő és szobrász tanítványa volt. Tanulmányai befejezése után Párizsba költözött, ahol először egy metszőnél dolgozott, és összebarátkozott Joursanvault báróval, aki pártfogója lett. Barátságot köt a "megvesztegethetetlennel", a politikus és forradalmár Maximilien de Robespierre-rel is. A fontos barátságok és néhány bíboros gondoskodása ellenére Prud'hon magányba és melankóliába merül. Jó hírnévre tesz szert, és allegorikus festményeket készít, de Robespierre-hez való kötődése arra kényszeríti, hogy elhagyja a francia fővárost. Jelenleg Burgundia szabadkai megyéjében él, ahol portrékat és illusztrációkat készít Pierre Didot nyomdatulajdonos számára. Néhány év múlva visszahúzza Párizsba, és karrierje új lendületet kap.
A Louvre-ban Prud'hon egy műtermet kap, ahol egy évig festi a "La sagesse et la vérité descendant sur la terre" (magyarul: A bölcsesség és az igazság leszáll a földre) című képet, valamint a Louvre néhány mennyezetét. A kormány egy műtermet jelöl ki neki a Sorbonne-on, és itt keresi meg felesége, Jeanne, akit 19 évesen vett feleségül. Hogy elmeneküljön előle, védelmet kér a múzeumigazgatótól. 1808-ban írta meg "La justice et la vengeance divine poursuivant le crime" (magyarul: Az igazság és az isteni bosszú üldözi a bűnt) című művét. Ugyanebben az évben a Becsület Légió lovagjává is avatták, és egyszer s mindenkorra szakíthatott mogorva feleségével. Hamarosan újra összeköti magát, tanítványával, a neoklasszicizmus festőjével, Constance Mayerrel. Pierre megbízást kap Napóleon császárné és felesége, Joséphine de Beauharnais portréjának megfestésére, amely ma is látható a Louvre-ban. Megfestette a kis "Roi de Rome" (angolul: Róma királya) című képet is. 1816-ban a Képzőművészeti Akadémia beválasztja tagjai közé, ahol a MŰVÉSZETI TÁRSASÁG0 festészeti szekciójának karosszékében foglal helyet.
Néhány évvel később depressziós felesége öngyilkos lesz, Prud'hon fájdalommal telve befejezi utolsó művét, az "Une famille malheureuse"-t (Eng: Egy boldogtalan család), és kiállítja. Ő maga nem sokkal később meghal, és Párizsban temetik el.
Számos neves művész csodálta Prud'hon-t "clair-obscur", chiaroscuro festészetéért és finom realizmusáért. Tisztelői közé tartozik Balzac, Baudelaire, Delacroix és még sokan mások.
Pierre Paul Prud'hon a korai francia romantika egyik legkiválóbb példájának számít. Egy szabómester hetedik és utolsó gyermekeként jött a világra. 16 éves korában Francois Devosge festő és szobrász tanítványa volt. Tanulmányai befejezése után Párizsba költözött, ahol először egy metszőnél dolgozott, és összebarátkozott Joursanvault báróval, aki pártfogója lett. Barátságot köt a "megvesztegethetetlennel", a politikus és forradalmár Maximilien de Robespierre-rel is. A fontos barátságok és néhány bíboros gondoskodása ellenére Prud'hon magányba és melankóliába merül. Jó hírnévre tesz szert, és allegorikus festményeket készít, de Robespierre-hez való kötődése arra kényszeríti, hogy elhagyja a francia fővárost. Jelenleg Burgundia szabadkai megyéjében él, ahol portrékat és illusztrációkat készít Pierre Didot nyomdatulajdonos számára. Néhány év múlva visszahúzza Párizsba, és karrierje új lendületet kap.
A Louvre-ban Prud'hon egy műtermet kap, ahol egy évig festi a "La sagesse et la vérité descendant sur la terre" (magyarul: A bölcsesség és az igazság leszáll a földre) című képet, valamint a Louvre néhány mennyezetét. A kormány egy műtermet jelöl ki neki a Sorbonne-on, és itt keresi meg felesége, Jeanne, akit 19 évesen vett feleségül. Hogy elmeneküljön előle, védelmet kér a múzeumigazgatótól. 1808-ban írta meg "La justice et la vengeance divine poursuivant le crime" (magyarul: Az igazság és az isteni bosszú üldözi a bűnt) című művét. Ugyanebben az évben a Becsület Légió lovagjává is avatták, és egyszer s mindenkorra szakíthatott mogorva feleségével. Hamarosan újra összeköti magát, tanítványával, a neoklasszicizmus festőjével, Constance Mayerrel. Pierre megbízást kap Napóleon császárné és felesége, Joséphine de Beauharnais portréjának megfestésére, amely ma is látható a Louvre-ban. Megfestette a kis "Roi de Rome" (angolul: Róma királya) című képet is. 1816-ban a Képzőművészeti Akadémia beválasztja tagjai közé, ahol a MŰVÉSZETI TÁRSASÁG0 festészeti szekciójának karosszékében foglal helyet.
Néhány évvel később depressziós felesége öngyilkos lesz, Prud'hon fájdalommal telve befejezi utolsó művét, az "Une famille malheureuse"-t (Eng: Egy boldogtalan család), és kiállítja. Ő maga nem sokkal később meghal, és Párizsban temetik el.
Számos neves művész csodálta Prud'hon-t "clair-obscur", chiaroscuro festészetéért és finom realizmusáért. Tisztelői közé tartozik Balzac, Baudelaire, Delacroix és még sokan mások.
Oldal 1 / 1