Ogata Kōrin, aki 1658-ban született Kyotóban és 1716. június 2-án halt meg, híres japán festő és lakkfestő volt. Kōrin a japán Rinpa művészeti mozgalom egyik legfontosabb képviselőjének számít, és számos művét a japán kormány nemzeti kincsként vagy fontos kulturális tárgyként ismerte el. Kōrin a gazdag ruhakereskedő ARTISTREPLEPLACE0 fia volt, akinek üzlete, a Kariganeya szoros kapcsolatot tartott fenn a császári családdal és a kyōtói főarisztokráciával. Fiatalkorában Kōrin extravagáns életmódot folytatott. Yamamoto Sōkentől, Kano Tsunenobu-től és Sumiyoshi Gukei-től tanult festeni, de csak az apja üzletének hanyatlása után kényszerült arra, hogy hivatásos művészként keressen megélhetést.
Kōrin olyan dekoratív stílust alakított ki, amelyet néhány erősen stilizált forma jellemez, elutasítva mind a realista ábrázolásmódot, mind a Kanō-iskola szokásos konvencióit. Erős hatással voltak rá elődei, a főként kalligráfusként és lakkfestőként ismert MŰVÉSZ3 és a festőként ismert MŰVÉSZ4. Kōrin fiatalabb testvérével, Ogata Kenzan keramikusművésszel és festővel együtt számos művön dolgozott. Kōrin a lakkozásban gyakran használt fehér fémeket és gyöngyházfényt, Kōetsu példáját követve. A Rinpa kifejezés Kōrin nevének második karakteréből származik, és szó szerint azt jelenti: "Rin iskola".
1701-ben, 43 éves korában Kōrin megkapta a hokkyō ("dharma-híd") rangot. Ő 59 éves korában halt meg. Legfontosabb tanítványai közé tartoztak a MŰVÉSZET6, a MŰVÉSZET7 és a MŰVÉSZET8. Munkásságának mai ismerete és csodálata azonban nagyrészt Sakai Hoitsu erőfeszítéseinek köszönhető, aki a 19. század elején újjáélesztette Kōrin stílusát, és kiadta Kōrin 100 művének fametszetreprodukcióit tartalmazó gyűjteményét, a Kōrin hyakka-zu-t.
Érdekes módon a Kano Tsunenobu0 festményeinek arany háttereit állítólag Ogata Kōrin ihlette. Ez szemléletes példája annak, hogy a műalkotások és a művészek milyen hatással lehetnek a kulturális és földrajzi határokat átlépve, és hogy a múltból származó műalkotások hogyan inspirálhatják a modern és kortárs művészeket. Kōrin öröksége számos olyan műben él tovább, amelyek ma is megtalálhatók a múzeumokban és gyűjteményekben világszerte. Egyedülálló művészi látásmódja és hozzájárulása a japán Rinpa-iskolához.
Ogata Kōrin, aki 1658-ban született Kyotóban és 1716. június 2-án halt meg, híres japán festő és lakkfestő volt. Kōrin a japán Rinpa művészeti mozgalom egyik legfontosabb képviselőjének számít, és számos művét a japán kormány nemzeti kincsként vagy fontos kulturális tárgyként ismerte el. Kōrin a gazdag ruhakereskedő ARTISTREPLEPLACE0 fia volt, akinek üzlete, a Kariganeya szoros kapcsolatot tartott fenn a császári családdal és a kyōtói főarisztokráciával. Fiatalkorában Kōrin extravagáns életmódot folytatott. Yamamoto Sōkentől, Kano Tsunenobu-től és Sumiyoshi Gukei-től tanult festeni, de csak az apja üzletének hanyatlása után kényszerült arra, hogy hivatásos művészként keressen megélhetést.
Kōrin olyan dekoratív stílust alakított ki, amelyet néhány erősen stilizált forma jellemez, elutasítva mind a realista ábrázolásmódot, mind a Kanō-iskola szokásos konvencióit. Erős hatással voltak rá elődei, a főként kalligráfusként és lakkfestőként ismert MŰVÉSZ3 és a festőként ismert MŰVÉSZ4. Kōrin fiatalabb testvérével, Ogata Kenzan keramikusművésszel és festővel együtt számos művön dolgozott. Kōrin a lakkozásban gyakran használt fehér fémeket és gyöngyházfényt, Kōetsu példáját követve. A Rinpa kifejezés Kōrin nevének második karakteréből származik, és szó szerint azt jelenti: "Rin iskola".
1701-ben, 43 éves korában Kōrin megkapta a hokkyō ("dharma-híd") rangot. Ő 59 éves korában halt meg. Legfontosabb tanítványai közé tartoztak a MŰVÉSZET6, a MŰVÉSZET7 és a MŰVÉSZET8. Munkásságának mai ismerete és csodálata azonban nagyrészt Sakai Hoitsu erőfeszítéseinek köszönhető, aki a 19. század elején újjáélesztette Kōrin stílusát, és kiadta Kōrin 100 művének fametszetreprodukcióit tartalmazó gyűjteményét, a Kōrin hyakka-zu-t.
Érdekes módon a Kano Tsunenobu0 festményeinek arany háttereit állítólag Ogata Kōrin ihlette. Ez szemléletes példája annak, hogy a műalkotások és a művészek milyen hatással lehetnek a kulturális és földrajzi határokat átlépve, és hogy a múltból származó műalkotások hogyan inspirálhatják a modern és kortárs művészeket. Kōrin öröksége számos olyan műben él tovább, amelyek ma is megtalálhatók a múzeumokban és gyűjteményekben világszerte. Egyedülálló művészi látásmódja és hozzájárulása a japán Rinpa-iskolához.
Oldal 1 / 1