| Született | 1558 (Bracht) |
| Elhunyt | 1617. január 1. (Haarlem) |
| Nemzetiség | Hollandia |
| Korszakok | Manierizmus |
| Műfaj | történelmi festmény, arckép, vanitas |
| Foglalkozás | festőművész, grafikusművész, rézmetsző, rajzoló, műgyűjtő, metszetkiadó, fametsző, ex libris készítő, üvegfestő, rézkarckészítő, kiadó, vésnök |
| Család | Apja: Jan Goltzius |
| Tanította | Lambert Lombard, Dirck Volkertszoon Coornhert, Philipp Galle |
| Tanítványa | Christoffel van Sichem, Jakob Matham, Pieter de Grebber, Gillis van Breen, Salomon de Bray, Zacharias Dolendo, Matthias Quad, Werner van den Valckert, Jan Saenredam, Jakob de Gheyn II., Jan van den Bergh |
| Ismert művek | Der Sündenfall (1616), Venus und Amor mit zwei Satyrn (1602), Man of Sorrows with a Chalice (Christ as Redeemer) (1614), Hans Bol (1593), Lot und seine Töchter (1616) |
| Múzeumok | Art Institute of Chicago, ETH Graphische Sammlung, Statens Museum for Kunst, Princeton University Art Museum, National Gallery of Art |
Az 1558 fagyos téli napjaiban Brachtban született Hendrick Goltzius nemcsak a művészet mestere, hanem a rézmetszés úttörője is volt. A tudományos és művészeti forradalmáról ismert országban Goltzius emlékművet állított magának.
Dirck Volkertszoon Coornhert és az Philipp Galle figyelő szemei alatt formálódott, Goltzius affinitást alakított ki a rézmetszés technikája iránt. Fáradhatatlan kíváncsisággal beutazta Olaszországot és Németországot, és "treffliche Studien"-eket készített. Rosszul fejlett jobb keze - egy fájdalmas égési sérülés gyermekkori hege - ellenére olyan ragyogóan tökéletesítette művészetét, hogy egy különleges önarcképen ábrázolta magát, melyen a keze ideális volt a szakmájához. A legenda szerint jobb kezével szúrt, bal kezével pedig festett, amit életrajzírója, Karel van Mander is megerősített.
Negyvenes éveiben Goltzius új szenvedélyre talált: a festészetre. Bár metszőként már művészete csúcsán volt, hagyta magát magával ragadni a kor manierista áramlatától. Az erotikus allegóriáktól az erőszak drámai motívumaiig; művei az érzelmek és technikák kaleidoszkópja. Mégsem csak saját művészete ragyogott. Tanárként formálta korának elitjét, köztük Jacob de Gheyn II. és Jan Saenredam. Ők mindannyian továbbvitték a befolyását, és generációkon át formálták a művészeti világot. Egy Goltziustól származó nyomat nemcsak tehetségét mutatja meg, hanem a művészettörténet mélységének és sokszínűségének bizonyítéka is, amely gyűjteményünkben folyamatosan megelevenedik.
Oldal 1 / 16
| Született | 1558 (Bracht) |
| Elhunyt | 1617. január 1. (Haarlem) |
| Nemzetiség | Hollandia |
| Korszakok | Manierizmus |
| Műfaj | történelmi festmény, arckép, vanitas |
| Foglalkozás | festőművész, grafikusművész, rézmetsző, rajzoló, műgyűjtő, metszetkiadó, fametsző, ex libris készítő, üvegfestő, rézkarckészítő, kiadó, vésnök |
| Család | Apja: Jan Goltzius |
| Tanította | Lambert Lombard, Dirck Volkertszoon Coornhert, Philipp Galle |
| Tanítványa | Christoffel van Sichem, Jakob Matham, Pieter de Grebber, Gillis van Breen, Salomon de Bray, Zacharias Dolendo, Matthias Quad, Werner van den Valckert, Jan Saenredam, Jakob de Gheyn II., Jan van den Bergh |
| Ismert művek | Der Sündenfall (1616), Venus und Amor mit zwei Satyrn (1602), Man of Sorrows with a Chalice (Christ as Redeemer) (1614), Hans Bol (1593), Lot und seine Töchter (1616) |
| Múzeumok | Art Institute of Chicago, ETH Graphische Sammlung, Statens Museum for Kunst, Princeton University Art Museum, National Gallery of Art |
Az 1558 fagyos téli napjaiban Brachtban született Hendrick Goltzius nemcsak a művészet mestere, hanem a rézmetszés úttörője is volt. A tudományos és művészeti forradalmáról ismert országban Goltzius emlékművet állított magának.
Dirck Volkertszoon Coornhert és az Philipp Galle figyelő szemei alatt formálódott, Goltzius affinitást alakított ki a rézmetszés technikája iránt. Fáradhatatlan kíváncsisággal beutazta Olaszországot és Németországot, és "treffliche Studien"-eket készített. Rosszul fejlett jobb keze - egy fájdalmas égési sérülés gyermekkori hege - ellenére olyan ragyogóan tökéletesítette művészetét, hogy egy különleges önarcképen ábrázolta magát, melyen a keze ideális volt a szakmájához. A legenda szerint jobb kezével szúrt, bal kezével pedig festett, amit életrajzírója, Karel van Mander is megerősített.
Negyvenes éveiben Goltzius új szenvedélyre talált: a festészetre. Bár metszőként már művészete csúcsán volt, hagyta magát magával ragadni a kor manierista áramlatától. Az erotikus allegóriáktól az erőszak drámai motívumaiig; művei az érzelmek és technikák kaleidoszkópja. Mégsem csak saját művészete ragyogott. Tanárként formálta korának elitjét, köztük Jacob de Gheyn II. és Jan Saenredam. Ők mindannyian továbbvitték a befolyását, és generációkon át formálták a művészeti világot. Egy Goltziustól származó nyomat nemcsak tehetségét mutatja meg, hanem a művészettörténet mélységének és sokszínűségének bizonyítéka is, amely gyűjteményünkben folyamatosan megelevenedik.