Egy piros lovas sisak az egyetlen erőteljes színfolt a homoksárgától a füstszürkéig változó égbolton. Alatta profilból látható Gladiateur, egy sötétbarna telivér, fényes hátsó részével, kantárral, rövid nyergetakaróval, hátán a vörös kabátos és fekete mellényes zsokéval, Harry Grimshaw-val. Bal oldalon, cilinderrel és sétapálcával várja a tulajdonos, Frederic de Lagrange gróf, tekintetét lovára szegezve, anélkül, hogy megérintené. A horizonton lapos lelátóépületek rajzolódnak ki, inkább díszletként, mint helyszínként. A jelenet egy pillanatfelvétel: nincs mozgás, nincs verseny, csak a ló, a lovas és a tulajdonos felállítása, mintha egy mérleget készítenének. Harry Hall (1816-1882) 1865-ben festette meg a képet az angol lóportré hagyományai szerint, amely a viktoriánus korszakban elsősorban a tenyésztés és a sikerek dokumentálását szolgálta. A tompa zöld és okker színű háttér szinte árnyék nélkül hordozza az egészet, a fény egyenletesen érkezik elölről. Egy kép tehát nyugodt falakra, folyosókra vagy egy dolgozószobába, ahol amúgy is a visszafogott színek dominálnak.
A Corlett keret - egy fekete, arany díszítésű fa keret - fogja körül a matt felületű Salvador vásznat - és pontosan ezen az összeköttetésen múlik a mű sorsa. Belül az arany profil ferdén emelkedik kifelé; felületén sötét hosszanti barázdák láthatók, amelyek az aranyat kevésbé fémfóliának, inkább csiszolt sárgaréznak tűntetik fel. Hogy ezt patinának vagy textúrának értelmezzük, ízlés kérdése; nekem tetszik, mert elveszi a fényesség simaságát. Kívül a keret fekete oldallapként merőlegesen lefut a fal felé. A szegélykeret és a léc között keskeny hézag marad, mind a négy oldalon egyenletes szélességű, elég sötét ahhoz, hogy a vászon ne érjen hozzá, hanem úgy tűnjön, mintha szabadon állna a keretben. A szögkeret nyomtatott széle eközben a mennyezet színével folytatódik, és ezzel erősíti ezt a benyomást. A felső sarokban a két gérvágás látható rés nélkül találkozik; a csíkos minta ott tisztán változtat irányt. Aki oldalról nézi a profilt, észreveszi, hogy a keret körülbelül egy ujjnyival mélyebbre nyúlik, mint a vászon - innen ered a hézag árnyékhatása. A 60 x 48 cm-es méret kezelhető marad, a keret magassága nem nyomja el a képet. Egy ilyen jellegű sportképhez aligha ajánlanék más kombinációt: az arany és a homokszínű ég közel állnak egymáshoz, a fekete és a gróf frakkja szintén, és a keretrés mindkettőt távol tartja egymástól.
Így keretezve a kép kompozíciója még statikusabbnak tűnik, mint amúgy is. A gróf néz, a ló áll, a zsoké vár - és ebben a jelenetben senkinek sincs sietős dolga.