| Született | 1883. szeptember 14. (Wien) |
| Elhunyt | 1908. november 4. (Wien) 25 éves korában |
| Nemzetiség | Ausztria |
| Korszakok | Expresszionizmus, Tájképfestészet, Portréfestészet |
| Műfaj | arckép |
| Foglalkozás | festőművész |
| Család | Apja: Emil Gerstl Anyja: Maria Gerstl Testvére: August Gerstl, Alois Gerstl |
| Tanította | Christian Griepenkerl, Franz Lefler |
| Ismert művek | Die Familie Schönberg (1907), Selbstporträt als Akt (1908), Selbstporträt, Halbakt vor blauem Hintergrund (1904), Uferstrasse bei Gmunden, im Hintergrund die Schlafende Griechin (1907), Portrait of Arnold Schönberg (1905) |
| Múzeumok | Belvedere (Oesterreichische Galerie) |
Richard Gerstl 1883. szeptember 14-én született Bécsben (Ausztria-Magyarország) és ott halt meg 1908. november 4-én, kiváló osztrák festő volt, aki portrékra és tájképekre specializálódott. Egy jómódú zsidó tőzsdeügynökcsalád fiaként Gerstl első hivatalos művészeti képzését a bécsi Képzőművészeti Akadémián kapta, ahol többek között MŰVÉSZ0 és MŰVÉSZ1 tanította. Néhány fegyelmi probléma és az a tény ellenére, hogy radikális nézetei és egoista hozzáállása miatt gyakran sértő volt, Gerstl művészi tehetsége tagadhatatlan volt.
A művészet iránti szenvedélye mellett Gerstl széleskörű érdeklődést mutatott más tudományágak iránt is, mint például a filozófia, a neurológia, az idegen nyelvek, az irodalom, a pszichológia és a zene. Ez a széleskörű érdeklődés sokféle kapcsolatot eredményezett a kor különböző személyiségeivel, köztük Gustav Mahler és Arnold Schönberg zeneszerzőkkel. Miután 1906-ban megismerkedett Schönberggel és a családját ábrázolta, Gerstl viszonyt kezdett Schönberg feleségével, Mathilde-dal, ami Schönberggel való barátságának megromlásához és végül 1908-ban tragikus öngyilkosságához vezetett. Gerstl művészként az osztrák expresszionizmus egyik úttörője volt. Annak ellenére, hogy nyíltan elutasította a kortárs művészeti intézményeket, különösen a szecesszió és az Gustav Klimt művészetét, művészi hozzájárulása az úgynevezett Schönberg-körhöz és a bécsi avantgárdhoz tagadhatatlan volt.
Gerstl munkásságát csak az 1930-as évek elején fedezték fel, és jelentőségét csak 1945 után ismerték fel és értékelték. Bár ma az egyik legjelentősebb osztrák expresszionistaként tartják számon, mégis meglehetősen ismeretlen képviselője maradt ennek a művészeti irányzatnak. Művei, köztük 60 ismert festménye és nyolc rajza elsősorban a bécsi Leopold Múzeumban és az Österreichische Galerie Belvedere-ben látható. Richard Gerstl tragikus története és művészi hatása izgalmas fejezet az osztrák művészettörténetben. Rövid élete és korlátozott termése ellenére Gerstl olyan maradandó örökséget hagyott hátra, amely biztosítja helyét a művészettörténetben.
Oldal 1 / 1
| Született | 1883. szeptember 14. (Wien) |
| Elhunyt | 1908. november 4. (Wien) 25 éves korában |
| Nemzetiség | Ausztria |
| Korszakok | Expresszionizmus, Tájképfestészet, Portréfestészet |
| Műfaj | arckép |
| Foglalkozás | festőművész |
| Család | Apja: Emil Gerstl Anyja: Maria Gerstl Testvére: August Gerstl, Alois Gerstl |
| Tanította | Christian Griepenkerl, Franz Lefler |
| Ismert művek | Die Familie Schönberg (1907), Selbstporträt als Akt (1908), Selbstporträt, Halbakt vor blauem Hintergrund (1904), Uferstrasse bei Gmunden, im Hintergrund die Schlafende Griechin (1907), Portrait of Arnold Schönberg (1905) |
| Múzeumok | Belvedere (Oesterreichische Galerie) |
Richard Gerstl 1883. szeptember 14-én született Bécsben (Ausztria-Magyarország) és ott halt meg 1908. november 4-én, kiváló osztrák festő volt, aki portrékra és tájképekre specializálódott. Egy jómódú zsidó tőzsdeügynökcsalád fiaként Gerstl első hivatalos művészeti képzését a bécsi Képzőművészeti Akadémián kapta, ahol többek között MŰVÉSZ0 és MŰVÉSZ1 tanította. Néhány fegyelmi probléma és az a tény ellenére, hogy radikális nézetei és egoista hozzáállása miatt gyakran sértő volt, Gerstl művészi tehetsége tagadhatatlan volt.
A művészet iránti szenvedélye mellett Gerstl széleskörű érdeklődést mutatott más tudományágak iránt is, mint például a filozófia, a neurológia, az idegen nyelvek, az irodalom, a pszichológia és a zene. Ez a széleskörű érdeklődés sokféle kapcsolatot eredményezett a kor különböző személyiségeivel, köztük Gustav Mahler és Arnold Schönberg zeneszerzőkkel. Miután 1906-ban megismerkedett Schönberggel és a családját ábrázolta, Gerstl viszonyt kezdett Schönberg feleségével, Mathilde-dal, ami Schönberggel való barátságának megromlásához és végül 1908-ban tragikus öngyilkosságához vezetett. Gerstl művészként az osztrák expresszionizmus egyik úttörője volt. Annak ellenére, hogy nyíltan elutasította a kortárs művészeti intézményeket, különösen a szecesszió és az Gustav Klimt művészetét, művészi hozzájárulása az úgynevezett Schönberg-körhöz és a bécsi avantgárdhoz tagadhatatlan volt.
Gerstl munkásságát csak az 1930-as évek elején fedezték fel, és jelentőségét csak 1945 után ismerték fel és értékelték. Bár ma az egyik legjelentősebb osztrák expresszionistaként tartják számon, mégis meglehetősen ismeretlen képviselője maradt ennek a művészeti irányzatnak. Művei, köztük 60 ismert festménye és nyolc rajza elsősorban a bécsi Leopold Múzeumban és az Österreichische Galerie Belvedere-ben látható. Richard Gerstl tragikus története és művészi hatása izgalmas fejezet az osztrák művészettörténetben. Rövid élete és korlátozott termése ellenére Gerstl olyan maradandó örökséget hagyott hátra, amely biztosítja helyét a művészettörténetben.