| Született | 1722 (Venedig) |
| Elhunyt | 1780. november 17. (Warschau) |
| Nemzetiség | Germany |
| Korszakok | Rokokó |
| Műfaj | Stadtlandschaft, Landschaftsmalerei |
| Foglalkozás | Maler, Zeichner, Druckgrafiker, Hofmaler, Graveur, Gemäldesammler, Kunstsammler |
| Család | Gyermeke: Lorenzo Bellotto Testvére: Pietro Bellotti |
| Tanította | Giovanni Antonio Canal |
| Ismert művek | Dresden vom rechten Elbufer unterhalb der Augustusbrücke (1748), Venedig:Canal Grande vor Santa Croce (1738), Blick auf Gazzada bei Varese (1744), Capriccio mit Kapitol (1742), Wahl von Stanislas Augustus (1778) |
| Múzeumok | Metropolitan Museum of Art, Muzeum Narodowe w Warszawie, National Gallery of Art, Art Institute of Chicago, ETH Graphische Sammlung |
1944 augusztusában tombolt a második világháború. Drezda városát a szövetségesek légitámadásai szinte teljesen elpusztították. Az, hogy a mai szász főváros újjáépülhetett, többek között egy embernek köszönhető: Bernardo Bellottónak.
Az 1720-as évek elején Velencében született, Canaletto néven is ismert férfit hamarosan a nagyvilág vonzotta. A festészet gyakorlatilag a bölcsőjébe került. Nagybátyja, Giovanni Canal szintén művész volt. Canaletto különösen számos vedutájáról ismert. Számos városképet festett realista ábrázolásban. Bernardo Bellotto Bécs mellett főleg Drezdában dolgozott. Az 1740-es évek végén II. Friedrich August szász választófejedelem és lengyel király udvari festője lett. Ekkoriban alkotta meg a 14 vedutából álló drezdai ciklust. Bellotto például a választófejedelem megbízásából festette meg Drezda látképét az Elba jobb partjáról az Augustus híd fölött. Ez a ciklus 1754-ben fejeződött be, és csaknem 190 évvel később mintaként szolgált a lebombázott város újjáépítéséhez. Így a régi város szinte a részleteknek megfelelően rekonstruálható volt. Bernardo Bellotto például a bajor választófejedelem, Maximilian III Joseph számára is festett nézeteket a Nymphenburgi kastélyról. További útja végül a varsói bíróságra vezetett. Miután több évig dolgozott az úgynevezett Kunstdepartemnet-en, Canaletto 1780-ban Varsóban meghalt.
Oldal 1 / 4
| Született | 1722 (Venedig) |
| Elhunyt | 1780. november 17. (Warschau) |
| Nemzetiség | Germany |
| Korszakok | Rokokó |
| Műfaj | Stadtlandschaft, Landschaftsmalerei |
| Foglalkozás | Maler, Zeichner, Druckgrafiker, Hofmaler, Graveur, Gemäldesammler, Kunstsammler |
| Család | Gyermeke: Lorenzo Bellotto Testvére: Pietro Bellotti |
| Tanította | Giovanni Antonio Canal |
| Ismert művek | Dresden vom rechten Elbufer unterhalb der Augustusbrücke (1748), Venedig:Canal Grande vor Santa Croce (1738), Blick auf Gazzada bei Varese (1744), Capriccio mit Kapitol (1742), Wahl von Stanislas Augustus (1778) |
| Múzeumok | Metropolitan Museum of Art, Muzeum Narodowe w Warszawie, National Gallery of Art, Art Institute of Chicago, ETH Graphische Sammlung |
1944 augusztusában tombolt a második világháború. Drezda városát a szövetségesek légitámadásai szinte teljesen elpusztították. Az, hogy a mai szász főváros újjáépülhetett, többek között egy embernek köszönhető: Bernardo Bellottónak.
Az 1720-as évek elején Velencében született, Canaletto néven is ismert férfit hamarosan a nagyvilág vonzotta. A festészet gyakorlatilag a bölcsőjébe került. Nagybátyja, Giovanni Canal szintén művész volt. Canaletto különösen számos vedutájáról ismert. Számos városképet festett realista ábrázolásban. Bernardo Bellotto Bécs mellett főleg Drezdában dolgozott. Az 1740-es évek végén II. Friedrich August szász választófejedelem és lengyel király udvari festője lett. Ekkoriban alkotta meg a 14 vedutából álló drezdai ciklust. Bellotto például a választófejedelem megbízásából festette meg Drezda látképét az Elba jobb partjáról az Augustus híd fölött. Ez a ciklus 1754-ben fejeződött be, és csaknem 190 évvel később mintaként szolgált a lebombázott város újjáépítéséhez. Így a régi város szinte a részleteknek megfelelően rekonstruálható volt. Bernardo Bellotto például a bajor választófejedelem, Maximilian III Joseph számára is festett nézeteket a Nymphenburgi kastélyról. További útja végül a varsói bíróságra vezetett. Miután több évig dolgozott az úgynevezett Kunstdepartemnet-en, Canaletto 1780-ban Varsóban meghalt.