| Született | 1859. augusztus 18. (Skagen) |
| Elhunyt | 1935. április 15. (Skagen) 75 éves korában |
| Nemzetiség | Dánia |
| Korszakok | Impresszionizmus |
| Műfaj | arckép |
| Foglalkozás | festőművész |
| Család | Apja: Erik Andersen Brøndum Házastársa: Michael Ancher Gyermeke: Helga Ancher Testvére: Degn Brøndum |
| Tanította | Vilhelm Kyhn, Michael Ancher, Karl Madsen |
| Ismert művek | Sonnenschein in der blauen Stube (1891), The Artist's Mother Ane Hedvig Brøndum in the Red Room (1909), The maid in the kitchen (1883), Erntezeit (1905), A Funeral (1891) |
A 19. század vége felé Dánia északi részén egy művésztelep alakult ki. A jütlandi Skagenben a nyári napok hosszúak voltak, és különleges fénnyel teltek. A szinte érintetlen vidék szinte mágnesként vonzotta a dán festőket a nagyvárosokból. Michael Anker az elsők között volt, aki művészi élettel töltötte meg a kis halászfalut. A helyi fogadót akkoriban a Brøndum család vezette. A fogadósok tárt karokkal fogadták az érkező művészeket. A házaspár lánya Anna Kristine Brøndum volt. Annát magával ragadta a művészi környezet, és a rendszeres kapcsolat révén az akkor 15 éves dánban egyre erősödött a vágy, hogy festő legyen. Michael Ancher és más festők támogatásával a szülei engedélyezték neki, hogy képezze magát. Anna a téli hónapokat Vilhelm Kyns koppenhágai állami iskolájában töltötte. A nyarakat a skageni festők körében töltötte, akik megtanították őt a szabadban festeni.
Az Észak-Jütland és a tenger feletti égbolt és a tenger olyan ajándékot adott a dán festőknek, amelyet az impresszionista festők is megirigyeltek. Mégsem sikerült egyiküknek sem átültetni a francia festők fényárban úszó könnyedségét. Kroyer és Michael Anker túlságosan kötődött a realista ábrázoláshoz és a naturalizmushoz. Anna Brøndum kezdetben az ő elképzeléseiket követte, és a hollandiai régi mesterekben találta meg modelljeit. Férfi kollégáival ellentétben Anna inkább belső tereket festett. A művésznő kedvelt motívumai a nők mindennapi életét ábrázoló belső nézetek voltak. Egyszerű konyhák, nappalik és munkaterületek hétköznapi helyzetekkel. Anna műveinek különlegessége a fénnyel való játék volt. A véletlen napsütés és a fényvisszaverődések a szobában egy múló pillanat kifejezését adják a jeleneteknek.
Anna hozzáment Michael Ancher festőművészhez, és felvette a nevét. A művészházaspár a művésztelep központjává vált. Anna lányuk, Helga születése után is festőként dolgozott tovább. Drasztikus élmény történt Christian Krohg norvég festő látogatásakor. A művész egy párizsi látogatás után megállt Skagenben. Itt beszámolt Manet műveiről és az impresszionisták fantasztikus alkotásairól. Anna Ancher volt az egyetlen, aki felvette és megvalósította az újszerű színtervezést. A művésznő Európa egyik vezető koloristájává fejlődött, és az impresszionista mozgalom úttörőjeként tartják számon Skandináviában. A dán művésznő önálló színvilágot alakított ki, és ezt használta erős témáihoz. Ennek egyik leghíresebb példája a Napsütés a kék szalonban című műve. Magas ablakok világítják meg a skandináv divat szerint kialakított belső teret. Szülői házának kék szalonja, amelyet intenzíven megvilágít a nap fénye. Anna lánya, Helga az ablak előtt ül, és hajának aranyszínű haja visszatükröződik a függönyökben, ami egyedülálló harmóniát teremt.
Oldal 1 / 1
| Született | 1859. augusztus 18. (Skagen) |
| Elhunyt | 1935. április 15. (Skagen) 75 éves korában |
| Nemzetiség | Dánia |
| Korszakok | Impresszionizmus |
| Műfaj | arckép |
| Foglalkozás | festőművész |
| Család | Apja: Erik Andersen Brøndum Házastársa: Michael Ancher Gyermeke: Helga Ancher Testvére: Degn Brøndum |
| Tanította | Vilhelm Kyhn, Michael Ancher, Karl Madsen |
| Ismert művek | Sonnenschein in der blauen Stube (1891), The Artist's Mother Ane Hedvig Brøndum in the Red Room (1909), The maid in the kitchen (1883), Erntezeit (1905), A Funeral (1891) |
A 19. század vége felé Dánia északi részén egy művésztelep alakult ki. A jütlandi Skagenben a nyári napok hosszúak voltak, és különleges fénnyel teltek. A szinte érintetlen vidék szinte mágnesként vonzotta a dán festőket a nagyvárosokból. Michael Anker az elsők között volt, aki művészi élettel töltötte meg a kis halászfalut. A helyi fogadót akkoriban a Brøndum család vezette. A fogadósok tárt karokkal fogadták az érkező művészeket. A házaspár lánya Anna Kristine Brøndum volt. Annát magával ragadta a művészi környezet, és a rendszeres kapcsolat révén az akkor 15 éves dánban egyre erősödött a vágy, hogy festő legyen. Michael Ancher és más festők támogatásával a szülei engedélyezték neki, hogy képezze magát. Anna a téli hónapokat Vilhelm Kyns koppenhágai állami iskolájában töltötte. A nyarakat a skageni festők körében töltötte, akik megtanították őt a szabadban festeni.
Az Észak-Jütland és a tenger feletti égbolt és a tenger olyan ajándékot adott a dán festőknek, amelyet az impresszionista festők is megirigyeltek. Mégsem sikerült egyiküknek sem átültetni a francia festők fényárban úszó könnyedségét. Kroyer és Michael Anker túlságosan kötődött a realista ábrázoláshoz és a naturalizmushoz. Anna Brøndum kezdetben az ő elképzeléseiket követte, és a hollandiai régi mesterekben találta meg modelljeit. Férfi kollégáival ellentétben Anna inkább belső tereket festett. A művésznő kedvelt motívumai a nők mindennapi életét ábrázoló belső nézetek voltak. Egyszerű konyhák, nappalik és munkaterületek hétköznapi helyzetekkel. Anna műveinek különlegessége a fénnyel való játék volt. A véletlen napsütés és a fényvisszaverődések a szobában egy múló pillanat kifejezését adják a jeleneteknek.
Anna hozzáment Michael Ancher festőművészhez, és felvette a nevét. A művészházaspár a művésztelep központjává vált. Anna lányuk, Helga születése után is festőként dolgozott tovább. Drasztikus élmény történt Christian Krohg norvég festő látogatásakor. A művész egy párizsi látogatás után megállt Skagenben. Itt beszámolt Manet műveiről és az impresszionisták fantasztikus alkotásairól. Anna Ancher volt az egyetlen, aki felvette és megvalósította az újszerű színtervezést. A művésznő Európa egyik vezető koloristájává fejlődött, és az impresszionista mozgalom úttörőjeként tartják számon Skandináviában. A dán művésznő önálló színvilágot alakított ki, és ezt használta erős témáihoz. Ennek egyik leghíresebb példája a Napsütés a kék szalonban című műve. Magas ablakok világítják meg a skandináv divat szerint kialakított belső teret. Szülői házának kék szalonja, amelyet intenzíven megvilágít a nap fénye. Anna lánya, Helga az ablak előtt ül, és hajának aranyszínű haja visszatükröződik a függönyökben, ami egyedülálló harmóniát teremt.