Fekete négyzet

A Fekete négyzetet először Kazimir Malevics mutatta be 1915-ben Szentpéterváron. Egy orosz ortodox ikonhoz hasonlóan, felemelve helyezték el az "Utolsó futurista kiállítás 0.10" szalonjának egyik sarkában. A mű elborzasztotta a korabeli kritikusokat, akik becsmérlően és gúnyosan ítélték meg. Maga Malevics már 1878-ban kijelentette: "Amikor megszűnik az a gondolkodási szokás, hogy a képeken a természet kis szegleteinek, Madonnáknak és szemérmes vénuszi teremtményeknek a képét látjuk, akkor a festészet tiszta termékét fogjuk látni". Egy évszázaddal később a festményt, amelyet Malevics először "négyzetnek" nevezett enyhén szabálytalan oldalai miatt, a "modern művészet ikonjának" és "a festészet nullpontjának" tartják, és néha a "nem ábrázoló művészet Mona Lisájának" is nevezik. Malevics az önarcképéhez szignóként a Fekete négyzetet "en miniature" is hozzáadta. Halála után Malevics holttestét a festmény alá fektették, a részvétnyilvánítók fekete négyzetekkel díszített zászlókat vittek, Malevics sírját pedig fekete hamu négyzetekkel borították be. A fekete négyzet már életében védjegyévé vált.