John Collier, a preraffaeliták képviselője 1887-ben készítette el a Lilith című festményt, amelyen a nőt egy kígyót tartó csábító és érzéki nőként ábrázolja.

Lilithnek sok arca volt a történelem során. Eredetileg egy sumér istennőként tisztelték, aki a kígyóval és a Világfa Anzu madártörzsével lakott. Inana istennő parancsára a fa kettéhasadt, és Lilith egy ismeretlen vidékre menekült.

Az arámi legendákban és varázsigékben a Lilith név olyan démonok megjelöléseként jelenik meg, amelyek éjszaka kísértik az embereket, és amelyeket a hirtelen csecsemőhalálért okoltak. Míg Luther Márton bibliafordításában hiába keressük a Lilith nevet, más bibliafordítások Lilith otthonaként a sivatagot írják le.

A modern emancipáció Lilithet választotta a nők függetlenségének szimbolikus alakjául. Ő képviseli Éva ellentétét, aki aláveti magát a patriarchális uralomnak. Ennek gyökerei a zsidó emancipációs teológiában keresendők. Lilith a tanult, erős nő, aki Évával ellentétben ellenáll az ördög kísértéseinek, és kiszabadul Ádám, a férfi uralma alól. Egy másik hagyomány szerint Ádám első feleségeként becsapta Istent, hogy elárulja szent nevét. Istentől szárnyakat kért és elrepült.

Collier festménye Lilith démoni oldalára összpontosít, mint érzéki és csábító nőre és a szexualitás szimbólumára. Kompozíciós szempontból is, Lilith kivételével minden más az árnyékban marad. A kígyón keresztül, akivel harmóniában él, Lilith Éva ellentéteként és a sötét oldal szövetségeseként jelenik meg. Ez a sorsa a modern médiavilágban is, ahol többnyire a gonosz szerepét tölti be.

---

Lilith · John Collier
Atkinson Art Gallery, Southport, Lancashire, UK / Bridgeman Images