William James Glackens a realizmus híres képviselője. 1870 és 1938 között élt, és társalapítója a New York-i Ashcan Schoolnak, az amerikai realista festők csoportjának.
Korai művészi éveiben Glackens a Philadelphia Press, valamint a Philadelphia Record című napilap illusztrátoraként dolgozott. Esténként tanulmányainak szentelte magát, és a Pennsylvania Academy of the Fine Arts (Pennsylvania Képzőművészeti Akadémia) tanfolyamára járt. Itt találkozott John French Sloannal és az Robert Henri-vel, akikkel megalapította az Ashcan Schoolt. 1895-től Glackens Európában tartózkodott, és különböző művészeti központokat látogatott meg. Az első állomás Hollandia volt, ahol a régi mestereket tanulmányozta. Ezután Párizsba ment, ahol műtermet bérelt, és egy évet töltött az impresszionista és posztimpresszionista stílus gyakorlásával. 1912-ben újabb párizsi tartózkodás következett, amelynek célja a modern európai festészet műveinek beszerzése volt, többek között Pablo Picasso műveinek, a Paul Cézanne és a Pierre-Auguste Renoir műveinek beszerzése. A festmények egy része ma is a philadelphiai Barnes Alapítvány alapját képezi. Philadelphiába visszatérve Glackens a tájképfestészetnek szentelte magát, korai tájábrázolásaira jelentős hatással volt az James Abbott McNeill Whistler.
Egy 1898-as kubai tartózkodása után nagyvárosi jeleneteket kezdett festeni. New York-i évei alatt főleg nagyvárosi ábrázolásokat készített, az impresszionistáktól, például Édouard Manet-től mintázva. Itt művei is egyre világosabbá és színesebbé váltak. Művészként dolgozott a New York World, a New York Herald és különböző magazinok, például a McClure's Magazine illusztrátoraként is. Egy gazdag connecticuti családból származó lányt, Edith Dimmockot vette feleségül, és vele élt Greenwich Village-ben, a New York-i művészeti élet epicentrumában. 1906-ban a National Academy of Design társult tagja lett, ahol 1933-tól akadémikusként tanított.
William James Glackens a realizmus híres képviselője. 1870 és 1938 között élt, és társalapítója a New York-i Ashcan Schoolnak, az amerikai realista festők csoportjának.
Korai művészi éveiben Glackens a Philadelphia Press, valamint a Philadelphia Record című napilap illusztrátoraként dolgozott. Esténként tanulmányainak szentelte magát, és a Pennsylvania Academy of the Fine Arts (Pennsylvania Képzőművészeti Akadémia) tanfolyamára járt. Itt találkozott John French Sloannal és az Robert Henri-vel, akikkel megalapította az Ashcan Schoolt. 1895-től Glackens Európában tartózkodott, és különböző művészeti központokat látogatott meg. Az első állomás Hollandia volt, ahol a régi mestereket tanulmányozta. Ezután Párizsba ment, ahol műtermet bérelt, és egy évet töltött az impresszionista és posztimpresszionista stílus gyakorlásával. 1912-ben újabb párizsi tartózkodás következett, amelynek célja a modern európai festészet műveinek beszerzése volt, többek között Pablo Picasso műveinek, a Paul Cézanne és a Pierre-Auguste Renoir műveinek beszerzése. A festmények egy része ma is a philadelphiai Barnes Alapítvány alapját képezi. Philadelphiába visszatérve Glackens a tájképfestészetnek szentelte magát, korai tájábrázolásaira jelentős hatással volt az James Abbott McNeill Whistler.
Egy 1898-as kubai tartózkodása után nagyvárosi jeleneteket kezdett festeni. New York-i évei alatt főleg nagyvárosi ábrázolásokat készített, az impresszionistáktól, például Édouard Manet-től mintázva. Itt művei is egyre világosabbá és színesebbé váltak. Művészként dolgozott a New York World, a New York Herald és különböző magazinok, például a McClure's Magazine illusztrátoraként is. Egy gazdag connecticuti családból származó lányt, Edith Dimmockot vette feleségül, és vele élt Greenwich Village-ben, a New York-i művészeti élet epicentrumában. 1906-ban a National Academy of Design társult tagja lett, ahol 1933-tól akadémikusként tanított.
Oldal 1 / 3