A firenzei Stefano della Bella a 17. század jelentős rajzolója és metszője volt. Művei számos európai művészre voltak hatással. Gyermekkorában egy firenzei aranyművesnél tanulta a rajzolást és a metszés művészetét. A következő években többek között Jacques Callot műveit másolta. A művész a lotaringiai Nancyból származott. Callot a Medici család udvara számára készített rajzairól és metszeteiről volt ismert. Remigio Cantagallina, Jacques Callot tanára tanította Stefano della Bellát és támogatta a képzését. Callot mesteri figurális ábrázolásai maradandó hatással voltak della Bella munkásságára. Stefano della Bella különböző firenzei műtermekben bővítette művészi képességeit. A rajzolás mellett a festészetnek is szentelte magát. Callot tanára hozta őt kapcsolatba Cesare Dandinivel, aki Stefano della Bellát is képezte a festészetben. 1632-ben della Bella alkotta meg Kopernikusz alakját Galileo Galilei Dialogo sopra i due massimi sistemi című kiadványához. A mai művészettörténészek azt gyanítják, hogy a művész nem egyéni portrét, hanem archetípust készített. Kopernikuszt a korszakra jellemző tudós testtartásban rajzolta.
Stefano della Bella a Medici családtól kapott lehetőséget, hogy Rómában dolgozzon, és ott is kitűnt kivételes képességeivel. Elmélyítette festészeti ismereteit, és számos metszetet készített. Mesteri látképeket készített Rómáról, Tivoliról és a római Campagnáról. Della Bella római romokat és érdekes utcai jeleneteket örökített meg rajzain. Tengeri tájképeket és első topográfiai műveit is megalkotta. A művész végül megragadta a különleges alkalmat, és csatlakozott a francia udvarba utazó követséghez. A követség hivatalos gratulációkat küldött a leendő XIV. Lajos napkirály születéséhez. Della Bella Richelieu bíboros megbízást kapott, hogy fesse meg az ostromlott Arras városának ábrázolását. Ez volt az előzménye a művész további építészeti nézeteinek. Della Bella rajzokat és metszeteket is készített a színház számára. Ő tervezte például a La Finta Pazza című opera címlapját, és rajzolta a jelenetek között megjelenő állatbaletteket.
Della Bella több mint ezer rajzot és metszetet készített élete során. Témái között háborús csaták, katonai ábrázolások és vadászjelenetek szerepeltek. Térképeket, hajózási térképeket és realisztikus állatábrázolásokat is készített. A firenzei döglött elefántot ábrázoló rajza ma is híres. della Bella művei között szórakoztató capricciók is találhatók. Ezeket a játékos rajzokat Jacques Callot ismertette meg először a metszettel. della Bella kreativitásának csúcspontja az volt, hogy tiszteletbeli tagjává választották az Accademia degli Apasti-nak, egy fontos firenzei irodalmi körnek. Stefano della Bella élete utolsó éveit Firenzében töltötte, ahol rajzórákat adott a toszkánai nagyherceg fiának. A művész 1664-ben halt meg szülővárosában.
A firenzei Stefano della Bella a 17. század jelentős rajzolója és metszője volt. Művei számos európai művészre voltak hatással. Gyermekkorában egy firenzei aranyművesnél tanulta a rajzolást és a metszés művészetét. A következő években többek között Jacques Callot műveit másolta. A művész a lotaringiai Nancyból származott. Callot a Medici család udvara számára készített rajzairól és metszeteiről volt ismert. Remigio Cantagallina, Jacques Callot tanára tanította Stefano della Bellát és támogatta a képzését. Callot mesteri figurális ábrázolásai maradandó hatással voltak della Bella munkásságára. Stefano della Bella különböző firenzei műtermekben bővítette művészi képességeit. A rajzolás mellett a festészetnek is szentelte magát. Callot tanára hozta őt kapcsolatba Cesare Dandinivel, aki Stefano della Bellát is képezte a festészetben. 1632-ben della Bella alkotta meg Kopernikusz alakját Galileo Galilei Dialogo sopra i due massimi sistemi című kiadványához. A mai művészettörténészek azt gyanítják, hogy a művész nem egyéni portrét, hanem archetípust készített. Kopernikuszt a korszakra jellemző tudós testtartásban rajzolta.
Stefano della Bella a Medici családtól kapott lehetőséget, hogy Rómában dolgozzon, és ott is kitűnt kivételes képességeivel. Elmélyítette festészeti ismereteit, és számos metszetet készített. Mesteri látképeket készített Rómáról, Tivoliról és a római Campagnáról. Della Bella római romokat és érdekes utcai jeleneteket örökített meg rajzain. Tengeri tájképeket és első topográfiai műveit is megalkotta. A művész végül megragadta a különleges alkalmat, és csatlakozott a francia udvarba utazó követséghez. A követség hivatalos gratulációkat küldött a leendő XIV. Lajos napkirály születéséhez. Della Bella Richelieu bíboros megbízást kapott, hogy fesse meg az ostromlott Arras városának ábrázolását. Ez volt az előzménye a művész további építészeti nézeteinek. Della Bella rajzokat és metszeteket is készített a színház számára. Ő tervezte például a La Finta Pazza című opera címlapját, és rajzolta a jelenetek között megjelenő állatbaletteket.
Della Bella több mint ezer rajzot és metszetet készített élete során. Témái között háborús csaták, katonai ábrázolások és vadászjelenetek szerepeltek. Térképeket, hajózási térképeket és realisztikus állatábrázolásokat is készített. A firenzei döglött elefántot ábrázoló rajza ma is híres. della Bella művei között szórakoztató capricciók is találhatók. Ezeket a játékos rajzokat Jacques Callot ismertette meg először a metszettel. della Bella kreativitásának csúcspontja az volt, hogy tiszteletbeli tagjává választották az Accademia degli Apasti-nak, egy fontos firenzei irodalmi körnek. Stefano della Bella élete utolsó éveit Firenzében töltötte, ahol rajzórákat adott a toszkánai nagyherceg fiának. A művész 1664-ben halt meg szülővárosában.
Oldal 1 / 16