Sir Peter Francis Bourgeois, akinek nagy szenvedélye volt a tájképfestészet és a műkereskedelem, még az életét is kockáztatta érte a 18. század végén: Noël Desenfans-szal együtt beutazta Európát az első koalíciós háború idején, hogy a lengyel király számára 190 műtárgyból álló műgyűjteményt állítson össze. Noël Desenfans-szal együtt Francis Bourgeois volt a felelős a londoni "Dulwich Picture Gallery" művészeti galéria megalapításáért is. A figyelemre méltó az, hogy a Dulwich Picture Gallery galériaépülete az első olyan épület a világon, amelyet közvetlenül múzeumnak terveztek és építettek. Desenfans volt az is, aki magához vette az akkor mindössze 10 éves Bourgeois-t, hogy művészileg bátorítsa. Ettől kezdve élete végéig Desenfans mellett élt. Desenfans neves angol festőktől adott neki művészeti órákat, és 20 éves korában fizetett Bourgeois-nak, hogy beutazza Franciaországot, Hollandiát, Olaszországot és Svájcot. Kiemelkedő munkásságának és a Királyi Képzőművészeti Akadémia tagságának köszönhetően Bourgeois ezentúl viselhette a "Sir" címet, sőt, végül kinevezték a Királyi Tájképfestőnek.
Ha azonban az apján múlik, minden másképp alakult volna: a svájci származású londoni órásmester azt akarta, hogy fia később katona legyen. Isaac Bourgeois, ahogy apját ismerték, ismerőse volt George Augustus Elliot tábornoknak, akit Gibraltár védelmezőjeként is ismertek. Ez utóbbi ígéretet tett az ifjú Francis Bourgeois-nak egy tiszti kinevezésre, amint elég idős lesz hozzá. De Peter Francis Bourgeois-nak más tervei voltak, és egész életét a művészetnek akarta szentelni. Bár kezdetben minden katonai parádén nézőként vett részt, a jövőjét egyáltalán nem a katonaságban látta, hanem inkább a művészetéhez való inspirációban. Ezért elkezdte alaposan megfigyelni és megfesteni, amit látott. Tudta, hogy a művészet az, amit hivatásává akar tenni.
Festményein a tájképek domináltak, alkalmi figurákkal és állatokkal. Kétségtelenül értett a szakmájához, és saját műveit is jövedelmezően értékesítette. A jelentős angol festőnek, Joshua Reynolds-nak például egy Bourgeois által festett tájkép lógott a lakásában, amelyért 100 fontot fizetett. Bourgeois-t Angliában és Lengyelországban is kinevezték királyi udvari festőnek. Mindazonáltal Bourgeois sokkal sikeresebb volt kereskedelmi ügyleteiben, ezért ma inkább a művészeti kereskedelméről, mint a festészetéről ismert.
Sir Peter Francis Bourgeois, akinek nagy szenvedélye volt a tájképfestészet és a műkereskedelem, még az életét is kockáztatta érte a 18. század végén: Noël Desenfans-szal együtt beutazta Európát az első koalíciós háború idején, hogy a lengyel király számára 190 műtárgyból álló műgyűjteményt állítson össze. Noël Desenfans-szal együtt Francis Bourgeois volt a felelős a londoni "Dulwich Picture Gallery" művészeti galéria megalapításáért is. A figyelemre méltó az, hogy a Dulwich Picture Gallery galériaépülete az első olyan épület a világon, amelyet közvetlenül múzeumnak terveztek és építettek. Desenfans volt az is, aki magához vette az akkor mindössze 10 éves Bourgeois-t, hogy művészileg bátorítsa. Ettől kezdve élete végéig Desenfans mellett élt. Desenfans neves angol festőktől adott neki művészeti órákat, és 20 éves korában fizetett Bourgeois-nak, hogy beutazza Franciaországot, Hollandiát, Olaszországot és Svájcot. Kiemelkedő munkásságának és a Királyi Képzőművészeti Akadémia tagságának köszönhetően Bourgeois ezentúl viselhette a "Sir" címet, sőt, végül kinevezték a Királyi Tájképfestőnek.
Ha azonban az apján múlik, minden másképp alakult volna: a svájci származású londoni órásmester azt akarta, hogy fia később katona legyen. Isaac Bourgeois, ahogy apját ismerték, ismerőse volt George Augustus Elliot tábornoknak, akit Gibraltár védelmezőjeként is ismertek. Ez utóbbi ígéretet tett az ifjú Francis Bourgeois-nak egy tiszti kinevezésre, amint elég idős lesz hozzá. De Peter Francis Bourgeois-nak más tervei voltak, és egész életét a művészetnek akarta szentelni. Bár kezdetben minden katonai parádén nézőként vett részt, a jövőjét egyáltalán nem a katonaságban látta, hanem inkább a művészetéhez való inspirációban. Ezért elkezdte alaposan megfigyelni és megfesteni, amit látott. Tudta, hogy a művészet az, amit hivatásává akar tenni.
Festményein a tájképek domináltak, alkalmi figurákkal és állatokkal. Kétségtelenül értett a szakmájához, és saját műveit is jövedelmezően értékesítette. A jelentős angol festőnek, Joshua Reynolds-nak például egy Bourgeois által festett tájkép lógott a lakásában, amelyért 100 fontot fizetett. Bourgeois-t Angliában és Lengyelországban is kinevezték királyi udvari festőnek. Mindazonáltal Bourgeois sokkal sikeresebb volt kereskedelmi ügyleteiben, ezért ma inkább a művészeti kereskedelméről, mint a festészetéről ismert.
Oldal 1 / 1