A brit festő és illusztrátor leginkább az olykor társadalomkritikus műveiről ismert. Ez az elkötelezettség nem véletlen, nagyanyja, Mary Fildes aktivistaként volt ismert, és a Manchester Female Reform Society elnökeként kampányolt a nők jogaiért. Az iparosodás hatása nemcsak az országra hagyott maradandó nyomot, hanem a művész munkásságára is jelentős hatással volt. Fildes sikeresen használta tehetségét arra, hogy felhívja a figyelmet a kor problémáira.
Samuel Luke Fildes a késő viktoriánus korszakban nőtt fel, amikor Londonban különösen az iparosodás utolsó szakaszának hatásait élték meg. Ez leginkább az utcán volt látható. Az éhség, a szegénység és a halál mindenütt jelen volt - ezek a témák gyakran tükröződnek Fildes művészetében. A liverpooli születésű művész 17 évesen Londonba költözött, ahol a South Kensington Art Schoolba járt. Ott találkozott Hubert von Herkomerrel és Frank Holl-lal. Mindhárom művész inspirációt talált Frederick Walker, a brit szocialista realizmus úttörőjének munkásságában. Fildes mindenekelőtt a kép erejében hitt, és illusztrátorként csatlakozott a társadalmi reformer William Luson Thomas által vezetett The Graphic című társadalomkritikus hetilap szerkesztőségéhez. Fekete-fehér illusztrációi a kontinensen is népszerűek voltak. Az angol fővárosban uralkodó helyzet mindazonáltal a nemzetközi közönség szeme láttára is munkásságának központi témája maradt. Charles Dickens író is nagy tisztelője volt Filde munkásságának. A szerző a preraffaelita John Everett Millais révén ismerte meg Fildes tehetségét és a társadalmi igazságtalanságok iránti érzékenységét. Dickensre olyan nagy hatással volt Wilde munkája az újonnan elfogadott Houseless Poor Actről, hogy azonnal megrendelte az illusztrációt az Edwin Droods rejtélye című művéhez. A regény a szerző hirtelen halála után befejezetlenül maradt.
Fildes hamar ismertté vált társadalomkritikus illusztrációiról, és 1870-ben teljesen visszavonult a nyomdai munkától. Ezután kizárólag az olajfestészetnek szentelte magát, és nemzedéke egyik legkiválóbb művészeként szerzett magának nevet. 1887-ben a Királyi Akadémia hivatalosan is elismerte Fildes királyi akadémikussá avatását, majd 1906-ban VII. György király lovaggá ütötte. Feleségül vette Fanny Woodsot, aki szintén művész volt, és a neovenetista festő, Henry Woods húga. Filde első fia korán meghalt tífuszban, ezt a témát dolgozta fel 1891-ben "Az orvos" című festményén. A szegények szenvedése központi szerepet játszik munkásságában, de a velencei életet ábrázoló portrék és festmények is bizonyítják Wilde tehetségét és szemét a részletek iránt.
A brit festő és illusztrátor leginkább az olykor társadalomkritikus műveiről ismert. Ez az elkötelezettség nem véletlen, nagyanyja, Mary Fildes aktivistaként volt ismert, és a Manchester Female Reform Society elnökeként kampányolt a nők jogaiért. Az iparosodás hatása nemcsak az országra hagyott maradandó nyomot, hanem a művész munkásságára is jelentős hatással volt. Fildes sikeresen használta tehetségét arra, hogy felhívja a figyelmet a kor problémáira.
Samuel Luke Fildes a késő viktoriánus korszakban nőtt fel, amikor Londonban különösen az iparosodás utolsó szakaszának hatásait élték meg. Ez leginkább az utcán volt látható. Az éhség, a szegénység és a halál mindenütt jelen volt - ezek a témák gyakran tükröződnek Fildes művészetében. A liverpooli születésű művész 17 évesen Londonba költözött, ahol a South Kensington Art Schoolba járt. Ott találkozott Hubert von Herkomerrel és Frank Holl-lal. Mindhárom művész inspirációt talált Frederick Walker, a brit szocialista realizmus úttörőjének munkásságában. Fildes mindenekelőtt a kép erejében hitt, és illusztrátorként csatlakozott a társadalmi reformer William Luson Thomas által vezetett The Graphic című társadalomkritikus hetilap szerkesztőségéhez. Fekete-fehér illusztrációi a kontinensen is népszerűek voltak. Az angol fővárosban uralkodó helyzet mindazonáltal a nemzetközi közönség szeme láttára is munkásságának központi témája maradt. Charles Dickens író is nagy tisztelője volt Filde munkásságának. A szerző a preraffaelita John Everett Millais révén ismerte meg Fildes tehetségét és a társadalmi igazságtalanságok iránti érzékenységét. Dickensre olyan nagy hatással volt Wilde munkája az újonnan elfogadott Houseless Poor Actről, hogy azonnal megrendelte az illusztrációt az Edwin Droods rejtélye című művéhez. A regény a szerző hirtelen halála után befejezetlenül maradt.
Fildes hamar ismertté vált társadalomkritikus illusztrációiról, és 1870-ben teljesen visszavonult a nyomdai munkától. Ezután kizárólag az olajfestészetnek szentelte magát, és nemzedéke egyik legkiválóbb művészeként szerzett magának nevet. 1887-ben a Királyi Akadémia hivatalosan is elismerte Fildes királyi akadémikussá avatását, majd 1906-ban VII. György király lovaggá ütötte. Feleségül vette Fanny Woodsot, aki szintén művész volt, és a neovenetista festő, Henry Woods húga. Filde első fia korán meghalt tífuszban, ezt a témát dolgozta fel 1891-ben "Az orvos" című festményén. A szegények szenvedése központi szerepet játszik munkásságában, de a velencei életet ábrázoló portrék és festmények is bizonyítják Wilde tehetségét és szemét a részletek iránt.
Oldal 1 / 1