Leonetto Cappiellót tartják a modern plakátok atyjának. Az olasz művész élete során több mint 530 plakátot készített, amelyek élénk színekben pompáztak. Illusztrátorként és karikaturistaként is tevékenykedett. Cappiello Párizsban élt, ahol szatirikus és humoros karikatúrákat készített a Le Rire és más magazinok számára. A plakátművészre először 1899-ben a La Revue blanche című irodalmi-művészeti folyóirat hívta fel a figyelmet, amely számára kortársa, Henri de Toulouse-Lautrec is készített munkákat.
Cappiello 1900 körül kezdte el készíteni plakátjait, amelyeket főként P. Vercasson kiadóval nyomtatott. 1921-ben, miután szerződést kötött a Maison Devambez művészeti nyomdával, megváltoztatta életének központját. Cappiellót a mai napig a modern reklám atyjának tartják, mivel plakátjai mind reklám jellegűek voltak. Korának más plakátművészeitől eltérően sötét hátteret használt, amelyből a színes figurák különösen jól kiemelkedtek, és szó szerint a néző arcába ugrottak. A Livornóból származó illusztrátor nem részesült formális művészeti képzésben. Már 1892-ben kiállították első műveit egy firenzei múzeumban. Pályafutása elején több karikatúra-kötetet is kiadott. Az igazi áttörést azonban a plakátjai jelentették, amelyek markáns stílusa jelentősen különbözött kortársaiétól. A színesség és az egyszerűség miatt ezek rendkívül modernnek tűnnek, és forradalmasították a plakátművészetet.
Az első világháború befejezése után Cappiello folytatta a plakátgyártást. Ezután a párizsi Devambez ügynökségnek dolgozott, amely számára a legikonikusabb munkái közül néhányat készített. A művész 1936-ig dolgozott a reklámügynökségnek, és olyan neves márkáknak készített plakátokat, mint a Campari és a Pirelli, valamint olyan személyiségeknek, mint Mistinguett.
Az olasz származású művész reklámplakátjai a mai napig úttörőnek és gyűjthetőnek számítanak. Tompa és letisztult stílusuk úttörőnek számít a korabeli plakátművészet számára, és a századforduló óta más művészek és kortársak is átvették. Az olyan plakátfestőkkel ellentétben, mint Henri de Toulouse-Lautrec, Alphonse Mucha és Gustav Klimt, Cappiello szándékosan kerülte a díszes és dekoratív elemeket, hogy a terméket vagy a reklámozott személyt helyezze az átfogó kompozíció középpontjába.
Leonetto Cappiellót tartják a modern plakátok atyjának. Az olasz művész élete során több mint 530 plakátot készített, amelyek élénk színekben pompáztak. Illusztrátorként és karikaturistaként is tevékenykedett. Cappiello Párizsban élt, ahol szatirikus és humoros karikatúrákat készített a Le Rire és más magazinok számára. A plakátművészre először 1899-ben a La Revue blanche című irodalmi-művészeti folyóirat hívta fel a figyelmet, amely számára kortársa, Henri de Toulouse-Lautrec is készített munkákat.
Cappiello 1900 körül kezdte el készíteni plakátjait, amelyeket főként P. Vercasson kiadóval nyomtatott. 1921-ben, miután szerződést kötött a Maison Devambez művészeti nyomdával, megváltoztatta életének központját. Cappiellót a mai napig a modern reklám atyjának tartják, mivel plakátjai mind reklám jellegűek voltak. Korának más plakátművészeitől eltérően sötét hátteret használt, amelyből a színes figurák különösen jól kiemelkedtek, és szó szerint a néző arcába ugrottak. A Livornóból származó illusztrátor nem részesült formális művészeti képzésben. Már 1892-ben kiállították első műveit egy firenzei múzeumban. Pályafutása elején több karikatúra-kötetet is kiadott. Az igazi áttörést azonban a plakátjai jelentették, amelyek markáns stílusa jelentősen különbözött kortársaiétól. A színesség és az egyszerűség miatt ezek rendkívül modernnek tűnnek, és forradalmasították a plakátművészetet.
Az első világháború befejezése után Cappiello folytatta a plakátgyártást. Ezután a párizsi Devambez ügynökségnek dolgozott, amely számára a legikonikusabb munkái közül néhányat készített. A művész 1936-ig dolgozott a reklámügynökségnek, és olyan neves márkáknak készített plakátokat, mint a Campari és a Pirelli, valamint olyan személyiségeknek, mint Mistinguett.
Az olasz származású művész reklámplakátjai a mai napig úttörőnek és gyűjthetőnek számítanak. Tompa és letisztult stílusuk úttörőnek számít a korabeli plakátművészet számára, és a századforduló óta más művészek és kortársak is átvették. Az olyan plakátfestőkkel ellentétben, mint Henri de Toulouse-Lautrec, Alphonse Mucha és Gustav Klimt, Cappiello szándékosan kerülte a díszes és dekoratív elemeket, hogy a terméket vagy a reklámozott személyt helyezze az átfogó kompozíció középpontjába.
Oldal 1 / 3