1749. június 30-án született a felső-krajnai Breznica idilli környezetében Laurenz Janscha, a figyelemre méltó tájképfestő, vedutaművész és metsző életútja. Janscha szerény kezdetei - Matthias Janscha földműves és Lucia Debellak fiaként - elindították őt a művészi pályán, amely a bécsi metszőakadémián keresztül vezetett. Ennek az intézménynek a pompás termeiben tanulta meg a tájképrajz finomságait a Johann Christian Brand tanítványai alatt. Egy másik mentor, aki alakította útját, a MŰVÉSZETI TÉR1 volt.
1780 körül Janscha elkezdte bővíteni repertoárját a metszés technikájával. Öt évvel később megtalálta hivatását, amikor közreműködött a bécsi Artaria kiadó híres "Collection de 50 vues de la ville de Vienne" című művén. Itt Janscha hét, főként tájképeket ábrázoló laphoz készített akvarellmodelleket, amelyeket művészi metszeteink élénken reprodukálnak. A bécsi környezetről és más helyekről készült veduták és nézetek megalkotása volt azonban az, ami lehorgonyozta nevét a művészeti életben. Ezek a gyakran rézmetszetként vagy metszetként megjelent művek széles közönségre találtak a különböző bécsi kiadóknál. Janscha 1797-ben a bécsi akadémia tájképrajzoló osztályának korrektoraként követte Carl Philipp Schallhas. Pályafutásának mérföldköve volt, hogy Friedrich August Brand halála után, 1806-ban kinevezték a mesteriskola vezetőjévé. Mindössze öt évvel később művészi mestersége és a művészeti élethez való hozzájárulása elismeréseként professzori címet kapott.
Magánélete ugyanilyen figyelemre méltó volt. Janscha 1786-ban szerető társra talált Theresia Rindfleischben, Johann Michael Rindfleisch órakészítő lányában. Az élet által kínált kihívások és kudarcok ellenére Janscha olyan világot rajzolt, amely az ő szemével nézve egyedülállóan szép és összetett. Ezt a látásmódot élénken őrzik a műveiből készített kiváló minőségű nyomatok. Művészetén és a mi erőfeszítéseinken keresztül, hogy azt a legmagasabb minőségben reprodukáljuk, Janscha egyedülálló tehetsége és a tájképfestészet iránti szenvedélye ma is tovább él.
1749. június 30-án született a felső-krajnai Breznica idilli környezetében Laurenz Janscha, a figyelemre méltó tájképfestő, vedutaművész és metsző életútja. Janscha szerény kezdetei - Matthias Janscha földműves és Lucia Debellak fiaként - elindították őt a művészi pályán, amely a bécsi metszőakadémián keresztül vezetett. Ennek az intézménynek a pompás termeiben tanulta meg a tájképrajz finomságait a Johann Christian Brand tanítványai alatt. Egy másik mentor, aki alakította útját, a MŰVÉSZETI TÉR1 volt.
1780 körül Janscha elkezdte bővíteni repertoárját a metszés technikájával. Öt évvel később megtalálta hivatását, amikor közreműködött a bécsi Artaria kiadó híres "Collection de 50 vues de la ville de Vienne" című művén. Itt Janscha hét, főként tájképeket ábrázoló laphoz készített akvarellmodelleket, amelyeket művészi metszeteink élénken reprodukálnak. A bécsi környezetről és más helyekről készült veduták és nézetek megalkotása volt azonban az, ami lehorgonyozta nevét a művészeti életben. Ezek a gyakran rézmetszetként vagy metszetként megjelent művek széles közönségre találtak a különböző bécsi kiadóknál. Janscha 1797-ben a bécsi akadémia tájképrajzoló osztályának korrektoraként követte Carl Philipp Schallhas. Pályafutásának mérföldköve volt, hogy Friedrich August Brand halála után, 1806-ban kinevezték a mesteriskola vezetőjévé. Mindössze öt évvel később művészi mestersége és a művészeti élethez való hozzájárulása elismeréseként professzori címet kapott.
Magánélete ugyanilyen figyelemre méltó volt. Janscha 1786-ban szerető társra talált Theresia Rindfleischben, Johann Michael Rindfleisch órakészítő lányában. Az élet által kínált kihívások és kudarcok ellenére Janscha olyan világot rajzolt, amely az ő szemével nézve egyedülállóan szép és összetett. Ezt a látásmódot élénken őrzik a műveiből készített kiváló minőségű nyomatok. Művészetén és a mi erőfeszítéseinken keresztül, hogy azt a legmagasabb minőségben reprodukáljuk, Janscha egyedülálló tehetsége és a tájképfestészet iránti szenvedélye ma is tovább él.
Oldal 1 / 1