Justus Sustermans, más néven Giusto Sustermans, akkoriban egész Itália legjobb festőjének számított. Sustermans azonban a 16. század végén Antwerpenben született. Mielőtt Olaszországba költözött volna, Flandriában, Antwerpenben, majd Párizsban tanult. Úgy tartják, hogy Willem de Vos, a híres antwerpeni festőművész Maarten de Vos unokaöccse volt a tanára. Ezt követően Sustermans Firenzében lakott, amely 83 éves korában bekövetkezett haláláig fő lakóhelye volt. Az olasz barokk lenyűgözte, ezért neves velencei művészeket tanult, és hamarosan a Mediciek udvari festőjeként helyezkedett el. Számtalan portrét készített e befolyásos reneszánsz család számára. Mecénásai nagyra értékelték művészetét, különösen II. Cosimo de Medici nagyherceg, aki gyakran, hosszan és szívesen tartózkodott Susterman műtermében.
Az olasz művészet iránti szenvedélye mellett Sustermans a spanyol portréfestő Diego Velázquez és a francia Pierre Mignard iránt is érdeklődött. Sustermans nem hagyta magát korlátozni a megrendeléseket illetően sem: a Mediciek mellett portrékat festett II. Ferdinánd osztrák főhercegnek vagy például Galileo Gallilei csillagásznak. Sustermans összesen három különböző portrét készített Galilei számára, akinek pártfogói szintén a Mediciek voltak, és az egyiket ajándékba kapta Galilei egyik párizsi barátja. Később azonban a festmény, mint Susterman számos más műve, II. Ferdinánd gyűjteményébe került. Ő volt a felelős azért is, hogy Susterman firenzei fő tartózkodási helye mellett gyakran látogatott Bécsbe. Elkísérte őt testvére, Jan, aki Sustermans másik testvéréhez, Cornelishez és Franzhoz hasonlóan szintén művész volt. Sustermans Rómában is járt, ahol megfestette VIII.
Műveit kezdetben nagyon tiszta, pontos vonalak jellemezték. Következésképpen Sustermans korai festményei lenyűgözően igazolják azt a kézművességet, amelyet a munkájába vitt. Nem véletlenül ismerték egész Itália legjobb festőjeként. Élete során azonban fokozatosan eltávolodott ettől a stílustól. Közben meglehetősen redukáltan és visszafogottan, komor hangulatban festette meg motívumait. Végül azonban sem a kezdeti precizitásban, sem a szerénységben nem találta meg végleges stílusát. Ehelyett későbbi festményei szabadabbnak és kifejezőbbnek tűnnek. Sustermans hosszú ideig művészeti műhelyt is vezetett, amelyben például Francesco Buonavita, Valerio Marucelli és Giovanni Lionardo Henner festőként tevékenykedett.
Justus Sustermans, más néven Giusto Sustermans, akkoriban egész Itália legjobb festőjének számított. Sustermans azonban a 16. század végén Antwerpenben született. Mielőtt Olaszországba költözött volna, Flandriában, Antwerpenben, majd Párizsban tanult. Úgy tartják, hogy Willem de Vos, a híres antwerpeni festőművész Maarten de Vos unokaöccse volt a tanára. Ezt követően Sustermans Firenzében lakott, amely 83 éves korában bekövetkezett haláláig fő lakóhelye volt. Az olasz barokk lenyűgözte, ezért neves velencei művészeket tanult, és hamarosan a Mediciek udvari festőjeként helyezkedett el. Számtalan portrét készített e befolyásos reneszánsz család számára. Mecénásai nagyra értékelték művészetét, különösen II. Cosimo de Medici nagyherceg, aki gyakran, hosszan és szívesen tartózkodott Susterman műtermében.
Az olasz művészet iránti szenvedélye mellett Sustermans a spanyol portréfestő Diego Velázquez és a francia Pierre Mignard iránt is érdeklődött. Sustermans nem hagyta magát korlátozni a megrendeléseket illetően sem: a Mediciek mellett portrékat festett II. Ferdinánd osztrák főhercegnek vagy például Galileo Gallilei csillagásznak. Sustermans összesen három különböző portrét készített Galilei számára, akinek pártfogói szintén a Mediciek voltak, és az egyiket ajándékba kapta Galilei egyik párizsi barátja. Később azonban a festmény, mint Susterman számos más műve, II. Ferdinánd gyűjteményébe került. Ő volt a felelős azért is, hogy Susterman firenzei fő tartózkodási helye mellett gyakran látogatott Bécsbe. Elkísérte őt testvére, Jan, aki Sustermans másik testvéréhez, Cornelishez és Franzhoz hasonlóan szintén művész volt. Sustermans Rómában is járt, ahol megfestette VIII.
Műveit kezdetben nagyon tiszta, pontos vonalak jellemezték. Következésképpen Sustermans korai festményei lenyűgözően igazolják azt a kézművességet, amelyet a munkájába vitt. Nem véletlenül ismerték egész Itália legjobb festőjeként. Élete során azonban fokozatosan eltávolodott ettől a stílustól. Közben meglehetősen redukáltan és visszafogottan, komor hangulatban festette meg motívumait. Végül azonban sem a kezdeti precizitásban, sem a szerénységben nem találta meg végleges stílusát. Ehelyett későbbi festményei szabadabbnak és kifejezőbbnek tűnnek. Sustermans hosszú ideig művészeti műhelyt is vezetett, amelyben például Francesco Buonavita, Valerio Marucelli és Giovanni Lionardo Henner festőként tevékenykedett.
Oldal 1 / 1