Jean Francois Raffaelli francia festő, szobrász, nyomdász és színész, vagyis egy sokoldalú művész volt. 1850-ben született Párizsban, nagyszülei eredetileg Toscanából származtak. Jean Francois Raffaelli eleinte inkább a zene és a színház iránt érdeklődött, és ezeken a területeken is tevékenykedett. De 20 éves korában festészettel és szobrászattal kezdett foglalkozni. Nagyrészt autodidakta módon tanult, és mindössze három hónapig volt a párizsi Művészeti Főiskolán tanító Jean Leon Gerome történelmi festő és szobrász tanítványa. Hamarosan kiállította első képét a Párizsi Szalonban. A művész kedvenc témái közé tartoztak a tájképei mellett a párizsi külvárosok mindennapi életének jelenetei, mindaz, ami a város utcáin nap mint nap történt. De portrékat festett ismert párizsi személyiségekről is, például Georges Clemenceau politikusról. Ugyanakkor számos szobrot is készített. A legtöbbjük azonban már nem maradt fenn, csak fényképek vannak róluk. Művei közé tartoztak híres párizsi helyek rézmetszetei is. Később nagyon intenzíven foglalkozott a szitanyomással és más színes nyomdatechnikákkal is.
Az impresszionista festőművész Edgar Degas, akivel Raffaelli a párizsi Ecole Beaux Arts révén ismerkedett meg, felajánlotta neki, hogy csatlakozzon az impresszionisták új csoportjához, amely 1874 és 1886 között nyolc művészeti kiállítást szervezett, és amelyhez többek között Monet is tartozott. Degas, aki a kiállítások szervezésével volt megbízva, ki akarta bővíteni a kiállításokat azzal, hogy a realista festők, például Raffaelli számára is elérhetővé tette azokat. Ez azonban jelentősen megosztotta az impresszionista csoportot, amely sok veszekedés után felbomlott.
Későbbi életében Jean Francois Raffaelli számos kitüntetésben részesült. Például 1889-ben elnyerte a francia Becsületlégiós Rendet. Az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon a művészeti versenyek először váltak az olimpiai program részévé. Ez magában foglalt egy festményversenyt is, amelyen a művész a megtisztelő negyedik helyet szerezte meg. Amikor Raffaelli 1924-ben Párizsban meghalt, Párizsban egy utcát neveztek el róla Rue Raffaelli-nek. A művész soha nem nősült meg, és nem hagyott utódokat.
Jean Francois Raffaelli francia festő, szobrász, nyomdász és színész, vagyis egy sokoldalú művész volt. 1850-ben született Párizsban, nagyszülei eredetileg Toscanából származtak. Jean Francois Raffaelli eleinte inkább a zene és a színház iránt érdeklődött, és ezeken a területeken is tevékenykedett. De 20 éves korában festészettel és szobrászattal kezdett foglalkozni. Nagyrészt autodidakta módon tanult, és mindössze három hónapig volt a párizsi Művészeti Főiskolán tanító Jean Leon Gerome történelmi festő és szobrász tanítványa. Hamarosan kiállította első képét a Párizsi Szalonban. A művész kedvenc témái közé tartoztak a tájképei mellett a párizsi külvárosok mindennapi életének jelenetei, mindaz, ami a város utcáin nap mint nap történt. De portrékat festett ismert párizsi személyiségekről is, például Georges Clemenceau politikusról. Ugyanakkor számos szobrot is készített. A legtöbbjük azonban már nem maradt fenn, csak fényképek vannak róluk. Művei közé tartoztak híres párizsi helyek rézmetszetei is. Később nagyon intenzíven foglalkozott a szitanyomással és más színes nyomdatechnikákkal is.
Az impresszionista festőművész Edgar Degas, akivel Raffaelli a párizsi Ecole Beaux Arts révén ismerkedett meg, felajánlotta neki, hogy csatlakozzon az impresszionisták új csoportjához, amely 1874 és 1886 között nyolc művészeti kiállítást szervezett, és amelyhez többek között Monet is tartozott. Degas, aki a kiállítások szervezésével volt megbízva, ki akarta bővíteni a kiállításokat azzal, hogy a realista festők, például Raffaelli számára is elérhetővé tette azokat. Ez azonban jelentősen megosztotta az impresszionista csoportot, amely sok veszekedés után felbomlott.
Későbbi életében Jean Francois Raffaelli számos kitüntetésben részesült. Például 1889-ben elnyerte a francia Becsületlégiós Rendet. Az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon a művészeti versenyek először váltak az olimpiai program részévé. Ez magában foglalt egy festményversenyt is, amelyen a művész a megtisztelő negyedik helyet szerezte meg. Amikor Raffaelli 1924-ben Párizsban meghalt, Párizsban egy utcát neveztek el róla Rue Raffaelli-nek. A művész soha nem nősült meg, és nem hagyott utódokat.
Oldal 1 / 1