Jean-Baptiste Oudry francia rokokó festő, metsző és kárpittervező volt. Oudry művészcsaládból származott, és fiatalon kezdte festői képzését. Apja, Jacques Oudry festő, műkereskedő és 1706-tól az Académie Saint Luc igazgatója volt. Az Académie Royale mellett ez volt az ország egyik leghíresebb és legbefolyásosabb művészeti iskolája. Oudry valószínűleg az apjától tanulta az első technikákat, mielőtt a Saint Luc és a Royale Akadémiák tanfolyamaira járt volna. 1704 és 1707 között Michel Serre, Hyacinthe Raugaud rokona képezte ki. Oudry ezután Nicolas de Largillierre-nél, Raugaud legnagyobb riválisánál és a párizsi társadalom egyik legelismertebb portréfestőjénél tanult. 22 éves korában Oudry-t hivatalosan is felvették az Académie Saint Luc tagjává.
Bár Oudry képzése a portréfestészetre helyezte a hangsúlyt, kezdettől fogva nagyobb érdeklődést mutatott az állatfestészet és a csendélet iránt, nagyrészt Frans Snyders vagy Jan Fyt holland festők stílusában. Festő barátja, Jean-Baptiste Massé révén ismerkedett meg Beringhen márkival, aki megbízta őt néhány kép megfestésével. A márki annyira elégedett volt, hogy nem sokkal később Oudry-t XV. Lajos királynak ajánlotta. Számára Oudry 1730-ban festette a "XV. Lajos király szarvasra vadászik a Saint-Germain-i erdőben" című képet. Ezután Oudry még sok vadászjelenetet festett, illetve szeretett vadászkutyáit. Oudry hírneve hamarosan nemzetközileg is elterjedt, és számos csodálója és ügyfele volt, mint például az orosz cár, a svéd vagy a dán királyi család. Franciaországon kívüli legnagyobb megrendelője II. keresztény Ludwig mecklenburg-cswerini herceg volt. Többek között életnagyságú festménysorozatot rendelt a versailles-i állatkertben élő állatokról. A számos külföldi megbízás ellenére Oudry inkább Franciaországban maradt.
23 éves korában Oudry feleségül vette Marie-Marguerite Froissé-t, egy tükörkészítő lányát. Valószínűleg akkor találkozott vele, amikor festőleckéket adott az apjának. Marie-Marguerite-ot a művészet is érdekelte, és férjétől vett órákat. A házaspárnak 13 gyermeke született, de közülük csak 5 érte meg a felnőttkort. Oudry gyors egymásutánban 2 agyvérzést szenvedett. Az utolsót nem heverte ki, és féloldali béna maradt. A ma talán leghíresebb művét, a "Fehér kacsát" az 1990-es években ellopták. Oudry nemcsak tehetséges festő volt, hanem az 1720-as évek közepétől kezdve nagy sikerrel tervezte a gobelineket, amelyek közül a "Les Amusements Champêtres" különösen sikeres volt.
Jean-Baptiste Oudry francia rokokó festő, metsző és kárpittervező volt. Oudry művészcsaládból származott, és fiatalon kezdte festői képzését. Apja, Jacques Oudry festő, műkereskedő és 1706-tól az Académie Saint Luc igazgatója volt. Az Académie Royale mellett ez volt az ország egyik leghíresebb és legbefolyásosabb művészeti iskolája. Oudry valószínűleg az apjától tanulta az első technikákat, mielőtt a Saint Luc és a Royale Akadémiák tanfolyamaira járt volna. 1704 és 1707 között Michel Serre, Hyacinthe Raugaud rokona képezte ki. Oudry ezután Nicolas de Largillierre-nél, Raugaud legnagyobb riválisánál és a párizsi társadalom egyik legelismertebb portréfestőjénél tanult. 22 éves korában Oudry-t hivatalosan is felvették az Académie Saint Luc tagjává.
Bár Oudry képzése a portréfestészetre helyezte a hangsúlyt, kezdettől fogva nagyobb érdeklődést mutatott az állatfestészet és a csendélet iránt, nagyrészt Frans Snyders vagy Jan Fyt holland festők stílusában. Festő barátja, Jean-Baptiste Massé révén ismerkedett meg Beringhen márkival, aki megbízta őt néhány kép megfestésével. A márki annyira elégedett volt, hogy nem sokkal később Oudry-t XV. Lajos királynak ajánlotta. Számára Oudry 1730-ban festette a "XV. Lajos király szarvasra vadászik a Saint-Germain-i erdőben" című képet. Ezután Oudry még sok vadászjelenetet festett, illetve szeretett vadászkutyáit. Oudry hírneve hamarosan nemzetközileg is elterjedt, és számos csodálója és ügyfele volt, mint például az orosz cár, a svéd vagy a dán királyi család. Franciaországon kívüli legnagyobb megrendelője II. keresztény Ludwig mecklenburg-cswerini herceg volt. Többek között életnagyságú festménysorozatot rendelt a versailles-i állatkertben élő állatokról. A számos külföldi megbízás ellenére Oudry inkább Franciaországban maradt.
23 éves korában Oudry feleségül vette Marie-Marguerite Froissé-t, egy tükörkészítő lányát. Valószínűleg akkor találkozott vele, amikor festőleckéket adott az apjának. Marie-Marguerite-ot a művészet is érdekelte, és férjétől vett órákat. A házaspárnak 13 gyermeke született, de közülük csak 5 érte meg a felnőttkort. Oudry gyors egymásutánban 2 agyvérzést szenvedett. Az utolsót nem heverte ki, és féloldali béna maradt. A ma talán leghíresebb művét, a "Fehér kacsát" az 1990-es években ellopták. Oudry nemcsak tehetséges festő volt, hanem az 1720-as évek közepétől kezdve nagy sikerrel tervezte a gobelineket, amelyek közül a "Les Amusements Champêtres" különösen sikeres volt.
Oldal 1 / 3