A 19. század közepén Franciaország messzemenő változásokra tekinthetett vissza. A francia forradalom társadalmi felfordulást okozott, Napóleon pedig egész Európára rányomta bélyegét. A társadalmi felfordulás hatással volt a művészet fejlődésére. Franciaország fiatal történelmének eseményei és a francia hősiesség olykor nagy csodálata a történelemfestészet fellendüléséhez vezetett. Henri Louis Dupray elmerült ebben a művészeti formában. Dupray-t már fiatal korától kezdve vonzotta a katonaság világa. Egy lovasbaleset eltemette álmait, és a művész a csaták ábrázolásának szentelte magát. A megváltozott történelemtudat és a múlt eseményeinek ábrázolásának igénye a katonai témájú festők szándékai között szerepelt. A műgyűjtők körében népszerűek voltak a csaták részletes ábrázolásai nagyméretű háttereken és a hazafiságot sugalló képek.
Henri Dupray a francia forradalom és a Bonaparte Napóleon körüli háborúk témáival kezdte művészi pályafutását. Dupray nem saját tapasztalataiból ismerte az általa ábrázolt történelmi korszakot. Műveit a valóság és a fikció keverékéből alkotta, és a történelmet a jelen kor állapotával ötvözte. Ezzel a dokumentarista festészeti formával párhuzamosan fejlődött ki az impresszionizmus. Látszólag teljesen ellentétes, de mindkét művészeti irányzatnak megvolt a maga helye a párizsi művészeti életben. Henri Louis Dupray tartozott a művészkörhöz, amely Éduard Manet körül tömörült, és mindkettőjüket barátság fűzte össze.
Az olajfestészet mellett Párizsban visszatértek a mélynyomás technikájához. A Societé des Aquafortistes visszahozta a metszetek jelentőségét a festészetbe. A Society for Painting with Etching Water hamarosan képes volt neves művészeket vonzani a metszés technikájához. Gustave Courbet volt az egyik első művész, aki felkarolta az új realizmust. Henri Dupray biztonságosan megvetette a lábát a művészvilágban, és munkásságát illusztrációkra és rajzokra is kiterjesztette. Tanára, Léon Cogniet megismertette vele a nyomdatechnikát, és arra biztatta, hogy próbálja ki magát a metszetben. Dupray első metszetein látszik, hogy mennyire vonakodott a tükrös ábrázolástól. Harmincéves korában, amikor a művész művészi pályája csúcsára ért, és a párizsi szalonok elismerését élvezte, Dupray ismét a metszet technikája felé fordult. A művésznek sikerült kiemelkedő katona- és lóábrázolásokat készítenie. Élénk jelenetekkel és mélységgel rendelkező metszeteket készített, amelyeken csak a szignó tanúskodik a kezdeti bizonytalanságról.
A 19. század közepén Franciaország messzemenő változásokra tekinthetett vissza. A francia forradalom társadalmi felfordulást okozott, Napóleon pedig egész Európára rányomta bélyegét. A társadalmi felfordulás hatással volt a művészet fejlődésére. Franciaország fiatal történelmének eseményei és a francia hősiesség olykor nagy csodálata a történelemfestészet fellendüléséhez vezetett. Henri Louis Dupray elmerült ebben a művészeti formában. Dupray-t már fiatal korától kezdve vonzotta a katonaság világa. Egy lovasbaleset eltemette álmait, és a művész a csaták ábrázolásának szentelte magát. A megváltozott történelemtudat és a múlt eseményeinek ábrázolásának igénye a katonai témájú festők szándékai között szerepelt. A műgyűjtők körében népszerűek voltak a csaták részletes ábrázolásai nagyméretű háttereken és a hazafiságot sugalló képek.
Henri Dupray a francia forradalom és a Bonaparte Napóleon körüli háborúk témáival kezdte művészi pályafutását. Dupray nem saját tapasztalataiból ismerte az általa ábrázolt történelmi korszakot. Műveit a valóság és a fikció keverékéből alkotta, és a történelmet a jelen kor állapotával ötvözte. Ezzel a dokumentarista festészeti formával párhuzamosan fejlődött ki az impresszionizmus. Látszólag teljesen ellentétes, de mindkét művészeti irányzatnak megvolt a maga helye a párizsi művészeti életben. Henri Louis Dupray tartozott a művészkörhöz, amely Éduard Manet körül tömörült, és mindkettőjüket barátság fűzte össze.
Az olajfestészet mellett Párizsban visszatértek a mélynyomás technikájához. A Societé des Aquafortistes visszahozta a metszetek jelentőségét a festészetbe. A Society for Painting with Etching Water hamarosan képes volt neves művészeket vonzani a metszés technikájához. Gustave Courbet volt az egyik első művész, aki felkarolta az új realizmust. Henri Dupray biztonságosan megvetette a lábát a művészvilágban, és munkásságát illusztrációkra és rajzokra is kiterjesztette. Tanára, Léon Cogniet megismertette vele a nyomdatechnikát, és arra biztatta, hogy próbálja ki magát a metszetben. Dupray első metszetein látszik, hogy mennyire vonakodott a tükrös ábrázolástól. Harmincéves korában, amikor a művész művészi pályája csúcsára ért, és a párizsi szalonok elismerését élvezte, Dupray ismét a metszet technikája felé fordult. A művésznek sikerült kiemelkedő katona- és lóábrázolásokat készítenie. Élénk jelenetekkel és mélységgel rendelkező metszeteket készített, amelyeken csak a szignó tanúskodik a kezdeti bizonytalanságról.
Oldal 1 / 1