Giulio Romano 1499 körül született Rovigóban. Apja, Michele Sanmicheli elismert építész és mérnök volt, aki számos jelentős észak-olaszországi épületen dolgozott. Édesanyja, Stella della Pergola előkelő kereskedőcsaládból származott. Giuliónak két idősebb nővére és egy fiatalabb testvére volt, akik korán meghaltak. Giulio nagyon korán megtanulta apja mesterségét, és hamarosan apja projektjein dolgozott, büszke apja nagy örömére. Romano tehát a korhoz képest nagyon kiváltságos és szabad szellemű művészcsaládban nőtt fel, és számos híres művészhez és műhöz jutott hozzá. Ezek a tapasztalatok alakították ki saját stílusát, amely élénk és színes. 21 éves korában feleségül vette Faustina da Bassót, akitől két fia született. Giulio Romano művész magánéletéről nem sok mindent lehet tudni, mert rendhagyó modora ellenére nagyon diszkrét volt, és ritkán került a korabeli címlapokra. Mindenféle pletyka irtózott tőle.
Giulio Romano a manierizmus egyik fő képviselőjének számít. Ezt a művészeti irányzatot a művészi szabadság jellemzi, amely a normán túli képzelőerőben és kreativitásban nyilvánul meg. Romano számos művet készített ebben az egyedi stílusban, amelyeket ma is csodálnak. Sokan úgy vélik, hogy ez a stílus közvetlenül tükrözte forradalmi személyiségét. Giulio Romano nem volt olyan ember, aki megelégedett a konvenciókkal - folyamatosan új utakat keresett művészetének megteremtéséhez. Ez a hozzáállás a festészeti stílusában is tükröződik.
Giulio Romano először festészetet tanult, majd Rómában X. Leó pápának dolgozott. 1524-ben Mantovába költözött, ahol számos fal- és mennyezetfestményt készített. 1532-ben VII. Kelemen pápa V. Károly császár udvarába nevezte ki, ahol ő tervezte az Innsbruck melletti Ambras kastélyt. Legismertebb munkái a caprarolai Villa Farnese és a mantovai Palazzo Te. Romano nagyon sokoldalú művész volt, festőként, építészként és építészként is dolgozott. A freskófestészet új módszerét is kidolgozta, amelyet "quadri riportati"-nak vagy "átalakított freskóknak" neveztek el. Giulio Romano eközben egy sajátos stílust alakított ki, amely világosan elkülönült kortársai stílusától. Romano pályafutása során találkozott az Albrecht Dürer-val. A két művész barátságot kötött, és Dürer nagy hatással volt Giulio Romano művészetére. Társai közé tartozott a nagy Leonardo da Vinci és Raffaello Sanzio is.
Giulio Romano 1499 körül született Rovigóban. Apja, Michele Sanmicheli elismert építész és mérnök volt, aki számos jelentős észak-olaszországi épületen dolgozott. Édesanyja, Stella della Pergola előkelő kereskedőcsaládból származott. Giuliónak két idősebb nővére és egy fiatalabb testvére volt, akik korán meghaltak. Giulio nagyon korán megtanulta apja mesterségét, és hamarosan apja projektjein dolgozott, büszke apja nagy örömére. Romano tehát a korhoz képest nagyon kiváltságos és szabad szellemű művészcsaládban nőtt fel, és számos híres művészhez és műhöz jutott hozzá. Ezek a tapasztalatok alakították ki saját stílusát, amely élénk és színes. 21 éves korában feleségül vette Faustina da Bassót, akitől két fia született. Giulio Romano művész magánéletéről nem sok mindent lehet tudni, mert rendhagyó modora ellenére nagyon diszkrét volt, és ritkán került a korabeli címlapokra. Mindenféle pletyka irtózott tőle.
Giulio Romano a manierizmus egyik fő képviselőjének számít. Ezt a művészeti irányzatot a művészi szabadság jellemzi, amely a normán túli képzelőerőben és kreativitásban nyilvánul meg. Romano számos művet készített ebben az egyedi stílusban, amelyeket ma is csodálnak. Sokan úgy vélik, hogy ez a stílus közvetlenül tükrözte forradalmi személyiségét. Giulio Romano nem volt olyan ember, aki megelégedett a konvenciókkal - folyamatosan új utakat keresett művészetének megteremtéséhez. Ez a hozzáállás a festészeti stílusában is tükröződik.
Giulio Romano először festészetet tanult, majd Rómában X. Leó pápának dolgozott. 1524-ben Mantovába költözött, ahol számos fal- és mennyezetfestményt készített. 1532-ben VII. Kelemen pápa V. Károly császár udvarába nevezte ki, ahol ő tervezte az Innsbruck melletti Ambras kastélyt. Legismertebb munkái a caprarolai Villa Farnese és a mantovai Palazzo Te. Romano nagyon sokoldalú művész volt, festőként, építészként és építészként is dolgozott. A freskófestészet új módszerét is kidolgozta, amelyet "quadri riportati"-nak vagy "átalakított freskóknak" neveztek el. Giulio Romano eközben egy sajátos stílust alakított ki, amely világosan elkülönült kortársai stílusától. Romano pályafutása során találkozott az Albrecht Dürer-val. A két művész barátságot kötött, és Dürer nagy hatással volt Giulio Romano művészetére. Társai közé tartozott a nagy Leonardo da Vinci és Raffaello Sanzio is.
Oldal 1 / 4