A barokk festő Giovanni Francesco Barbieri Guercino néven vált híressé, ami olaszul kancsalítást jelent. Ezt a becenevet fiatal korában kapta, a szemek elferdülése miatt. Guercino egy egyszerű parasztcsalád fia volt az Emilia-Romagna régióbeli Centóból. Testvére Paolo Antonio Barbieri volt, aki szintén híres festő lett. Guercino 16 évesen kezdett tanonckodni szülővárosában, Centóban, a kora barokk festő, Benedetto Gennari műhelyében. Bár Guercino sokat tanult mesterétől, elsősorban autodidakta módon tanult. Guercino festészetére különösen a bolognai stílus és Lodovico Cerraci művei gyakoroltak nagy hatást. Műveiben különösen hangsúlyos a fény és az árnyék játéka, amely Caravaggio műveiben is megtalálható. Nagyon valószínűtlen azonban, hogy Guercino ezt a módszert Caravaggiótól vette át, mivel útjaik nem keresztezték egymást. Valószínűbb, hogy a kettő egymástól függetlenül alakult ki. Guercino ugyanis hasonló módszerekkel találkozott bolognai és velencei tanulmányútjai során.
Guercino 30 éves korában Rómába utazott. A bolognai márki nagyon ajánlotta Guercino képességeit az akkor frissen megválasztott pápának. A római évek nagyon termékenyek voltak. Többek között számos freskót, oltárképet és a pápa portréját is ez idő alatt készítette. Amikor a pápa két évvel később meghalt, Guercino visszatért szülővárosába, Centóba. Itt műhelyt nyitott, és a következő évtizedekben különböző projekteken, festményeken és freskókon dolgozott. Guercino csak riválisa, Guido Reni 1642-ben bekövetkezett halála után tudta műhelyét Bolognába költöztetni. Ennek oka az volt, hogy Renit a szakrális motívumok vezető festőjeként és Annibale Carracci utódjaként Bolognában fenntartás nélkül elismerték. Reni halála lehetőséget adott Guercinónak, hogy átvegye ezt a szerepet. A következő 22 évben, egészen haláláig, Guercino Bolognában élt és dolgozott, nagy sikerrel.
Guercino termékeny művész volt, aki figyelemre méltó gyorsasággal rendelkezett. Aktív alkotói korszakában 106 nagy oltárképet és több mint 140 festményt készített. Ezekkel jelentős vagyont tudott felhalmozni. Mivel Guercino nem nősült meg, és saját gyermeke sem született, tanítványai és unokaöccsei, Benedetto és Cesare Gennari örökölték a vagyonát és a műhelyt. Ők ketten Lucia nővérének a fiai voltak. Ez utóbbi Ercole Gennari, Guercino egykori tanárának, Benedetto Gennarinak a fiához ment feleségül. Guercinónak életében számos tanítványa volt, köztük Giulio Coralli, Sebastiano Ghezzi, Lorenzo Bergonzoni, Francesco Paglia és Bartolomeo Caravoglia.
A barokk festő Giovanni Francesco Barbieri Guercino néven vált híressé, ami olaszul kancsalítást jelent. Ezt a becenevet fiatal korában kapta, a szemek elferdülése miatt. Guercino egy egyszerű parasztcsalád fia volt az Emilia-Romagna régióbeli Centóból. Testvére Paolo Antonio Barbieri volt, aki szintén híres festő lett. Guercino 16 évesen kezdett tanonckodni szülővárosában, Centóban, a kora barokk festő, Benedetto Gennari műhelyében. Bár Guercino sokat tanult mesterétől, elsősorban autodidakta módon tanult. Guercino festészetére különösen a bolognai stílus és Lodovico Cerraci művei gyakoroltak nagy hatást. Műveiben különösen hangsúlyos a fény és az árnyék játéka, amely Caravaggio műveiben is megtalálható. Nagyon valószínűtlen azonban, hogy Guercino ezt a módszert Caravaggiótól vette át, mivel útjaik nem keresztezték egymást. Valószínűbb, hogy a kettő egymástól függetlenül alakult ki. Guercino ugyanis hasonló módszerekkel találkozott bolognai és velencei tanulmányútjai során.
Guercino 30 éves korában Rómába utazott. A bolognai márki nagyon ajánlotta Guercino képességeit az akkor frissen megválasztott pápának. A római évek nagyon termékenyek voltak. Többek között számos freskót, oltárképet és a pápa portréját is ez idő alatt készítette. Amikor a pápa két évvel később meghalt, Guercino visszatért szülővárosába, Centóba. Itt műhelyt nyitott, és a következő évtizedekben különböző projekteken, festményeken és freskókon dolgozott. Guercino csak riválisa, Guido Reni 1642-ben bekövetkezett halála után tudta műhelyét Bolognába költöztetni. Ennek oka az volt, hogy Renit a szakrális motívumok vezető festőjeként és Annibale Carracci utódjaként Bolognában fenntartás nélkül elismerték. Reni halála lehetőséget adott Guercinónak, hogy átvegye ezt a szerepet. A következő 22 évben, egészen haláláig, Guercino Bolognában élt és dolgozott, nagy sikerrel.
Guercino termékeny művész volt, aki figyelemre méltó gyorsasággal rendelkezett. Aktív alkotói korszakában 106 nagy oltárképet és több mint 140 festményt készített. Ezekkel jelentős vagyont tudott felhalmozni. Mivel Guercino nem nősült meg, és saját gyermeke sem született, tanítványai és unokaöccsei, Benedetto és Cesare Gennari örökölték a vagyonát és a műhelyt. Ők ketten Lucia nővérének a fiai voltak. Ez utóbbi Ercole Gennari, Guercino egykori tanárának, Benedetto Gennarinak a fiához ment feleségül. Guercinónak életében számos tanítványa volt, köztük Giulio Coralli, Sebastiano Ghezzi, Lorenzo Bergonzoni, Francesco Paglia és Bartolomeo Caravoglia.
Oldal 1 / 2