George James Rankin tehetséges festő volt, aki az angol vidéken élt. Egész életében nagy szenvedélye volt az állatok festése. Kedvenc témái a madarak voltak, különösen kedvelte a fácánt, de a kacsákat, sasokat, baglyokat és a házi kerti madarakat is. Olyan részletesen és színhűen rajzolta meg az állatokat; megfigyelőképessége nagyon éles lehetett.
Sajnos George James Rankin gyermekkoráról keveset tudunk. 1864-ben született, és vidéken, mezők és rétek között nőtt fel. Már korán élénk érdeklődést mutatott a madarak iránt. A természetben töltött délutánok mellett a festészet iránti szeretetére is rájött. A 19. század hosszú és változatos évszázad volt a művészettörténetben. A barokk korszak végétől az absztrakt művészet kezdeteiig terjedt, amely az első világháború idején, a századfordulóval kezdődött. A fiatal György tehát egy nagyon gyorsan változó és sokrétű művészeti korszakban nőtt fel. Megtapasztalta, hogy Franciaországban a polgárok hogyan fosztották meg a királyt hatalmától, és hogyan fejlődött egyre gyorsabb ütemben a technológia és a gazdaság. Az első gőzgép végiggördült Anglián, és országszerte nagy gyárak épültek. Ekkor született meg a gyors távíró- és telefonos kommunikáció, és az emberek fényképezőgépekkel kezdtek el fényképezni. Ez a gyors fejlődés a művészetben is tükröződött. A stílusok széles skálája alakult ki. Mindegyik más-más megközelítéssel. A 19. század végére sok festő a művészet segítségével közölte a világpolitikáról alkotott véleményét, némelyikük néma tiltakozásként. Más festők ragaszkodni akartak a régihez, elzárkóztak a gyors fejlődéstől.
Úgy tűnik, mintha a 19. és 20. század gyors fejlődési lépései nyomtalanul elhaladtak volna George James Rankins mellett. Egész életében hű maradt művészi stílusához, és továbbra is a lehető legtermészetesebb módon rajzolta a madárfajokat. Nem változtatott semmin, és nem próbált ki új művészeti irányzatot. Sajnos nem tudni, hogy a festő egész életét hazájában töltötte-e, vagy utazgatott. Festményeiből szintén nem lehet következtetéseket levonni, mivel csak őshonos madárfajokat festett. George James Rankins állatfestő 1937-ben, 73 éves korában halt meg szülőhazájában, Angliában. Így megmenekült a második világháború legnehezebb éveitől, amelyek minden bizonnyal elhomályosították volna a természet idilljét a festményein. Gyönyörű madárfestményei ma is ajándékot jelentenek az utókornak. Közben festményei között az első, már-már kihalófélben lévő állatfajok is szerepelnek. Más madarak, mint például a cinege, az aranytollas vagy a feketerigó még mindig gyakoriak Európa-szerte, és az emberek mindig jól ismerik őket.
George James Rankin tehetséges festő volt, aki az angol vidéken élt. Egész életében nagy szenvedélye volt az állatok festése. Kedvenc témái a madarak voltak, különösen kedvelte a fácánt, de a kacsákat, sasokat, baglyokat és a házi kerti madarakat is. Olyan részletesen és színhűen rajzolta meg az állatokat; megfigyelőképessége nagyon éles lehetett.
Sajnos George James Rankin gyermekkoráról keveset tudunk. 1864-ben született, és vidéken, mezők és rétek között nőtt fel. Már korán élénk érdeklődést mutatott a madarak iránt. A természetben töltött délutánok mellett a festészet iránti szeretetére is rájött. A 19. század hosszú és változatos évszázad volt a művészettörténetben. A barokk korszak végétől az absztrakt művészet kezdeteiig terjedt, amely az első világháború idején, a századfordulóval kezdődött. A fiatal György tehát egy nagyon gyorsan változó és sokrétű művészeti korszakban nőtt fel. Megtapasztalta, hogy Franciaországban a polgárok hogyan fosztották meg a királyt hatalmától, és hogyan fejlődött egyre gyorsabb ütemben a technológia és a gazdaság. Az első gőzgép végiggördült Anglián, és országszerte nagy gyárak épültek. Ekkor született meg a gyors távíró- és telefonos kommunikáció, és az emberek fényképezőgépekkel kezdtek el fényképezni. Ez a gyors fejlődés a művészetben is tükröződött. A stílusok széles skálája alakult ki. Mindegyik más-más megközelítéssel. A 19. század végére sok festő a művészet segítségével közölte a világpolitikáról alkotott véleményét, némelyikük néma tiltakozásként. Más festők ragaszkodni akartak a régihez, elzárkóztak a gyors fejlődéstől.
Úgy tűnik, mintha a 19. és 20. század gyors fejlődési lépései nyomtalanul elhaladtak volna George James Rankins mellett. Egész életében hű maradt művészi stílusához, és továbbra is a lehető legtermészetesebb módon rajzolta a madárfajokat. Nem változtatott semmin, és nem próbált ki új művészeti irányzatot. Sajnos nem tudni, hogy a festő egész életét hazájában töltötte-e, vagy utazgatott. Festményeiből szintén nem lehet következtetéseket levonni, mivel csak őshonos madárfajokat festett. George James Rankins állatfestő 1937-ben, 73 éves korában halt meg szülőhazájában, Angliában. Így megmenekült a második világháború legnehezebb éveitől, amelyek minden bizonnyal elhomályosították volna a természet idilljét a festményein. Gyönyörű madárfestményei ma is ajándékot jelentenek az utókornak. Közben festményei között az első, már-már kihalófélben lévő állatfajok is szerepelnek. Más madarak, mint például a cinege, az aranytollas vagy a feketerigó még mindig gyakoriak Európa-szerte, és az emberek mindig jól ismerik őket.
Oldal 1 / 2