| Született | 1856. július 3. (Odessa) |
| Elhunyt | 1928. március 11. (München) 71 éves korában |
| Nemzetiség | Oroszország |
| Korszakok | Zsánerfestészet |
| Műfaj | csataképfestészet |
| Foglalkozás | festőművész, egyetemi oktató, akvarellista |
| Tanítványa | Anna Kriuher-Prakhova, Pjotr Iwanowitsch Kotow, Evgeny Andreevich Agafonov, Michail Awilow, Volodymyr Fulgentovich Okushko |
| Ismert művek | Live Bridge (1897), Ahulgo (1888), Taking aul Gunib and capturing Shamil on August 25, 1859 (1886), Der Sturm auf Gimry am 17. Oktober 1832 (1891), Die Passage des Fürsten Argutinsky über den Kaukasuskamm 1853 (1892) |
Franz Roubaud művész a kaukázusi csatákat és életet festette meg. François Iwan Roubaud vagy Frants Roubaud néven is ismert. 1856-ban Roubaud Odesszában látta meg a napvilágot. Apja Alexis Roubaud, marseille-i könyvkereskedő és írószerész volt, anyja pedig Madeleine Sénèque, szabónő. Franz Roubaud már gyermekkorában elkészítette első kis rajztanulmányait. A fiú művészi tehetsége már ekkor megmutatkozott.
1865 és 1877 között egy odesszai rajziskolában tanult. 1877-ben és 1878-ban Münchenbe utazott, ahol a Művészet0, Művészet1 és Művészet2 művészeknél tanult. Az Jozef Brandt festőművésznél töltött gyakorlati idő alatt a katonai festészetről tanult. Az 1880-as évek elején nagy megbízást kapott az orosz kormánytól. Közel két éven át járta Kaukázia különböző területeit, hogy festményeket készítsen. 1885-ben egy 17 részes festményciklust készített, amely a tbiliszi Hírességek Csarnokát ábrázolja. Úgy tűnik, nem fáradt bele az utazásba, mivel később több diákbarátjával újabb útra indult a Kaukázus térségébe. Számos benyomást ebből az időből épített be műveibe. 1913-ban Roubaud végül visszatért müncheni otthonába és - saját elhatározásából - a Chiemsee partján fekvő Rimstingbe. Az első világháború kitörésekor a művész felvette a német állampolgárságot. Így megmenekülhetett az orosz állampolgárokat fenyegető internálás elől.
Művészként Franz Roubaud különleges eredményeknek örvendhetett. Így 1889-ben nemesi címet kapott. Biztos lehetett abban, hogy az orosz cárok előléptetik. Sikerét a berlini Nagy Művészeti Kiállításon elnyert kis aranyérem is megerősítette. Számos műve az orosz történelem történelmi háborús és csatajeleneteit ábrázolja. Ez is mutatja a művész erős kötődését hazájához. Fő műve mellett más, a Kaukázus jellegzetes jeleneteit ábrázoló alkotásokat is készített. Közülük például a hagyományos piaci vagy vadászjelenetek. Néhány festményén a hagyományos kaukázusi hegyi népek vázlatos vagy részletgazdag alakjai láthatók, köztük lovon harcoló harcosok. Egyik leghíresebb műve a Szevasztopol ostromát ábrázoló panorámakép. A festmény méretei lenyűgözőek, hossza 100 méter. Franz Roubaud panorámaképei a maga korában művészként híressé tették. Lenyűgöző panorámaképei ma a moszkvai Panoráma Múzeumban vannak kiállítva.
Oldal 1 / 1
| Született | 1856. július 3. (Odessa) |
| Elhunyt | 1928. március 11. (München) 71 éves korában |
| Nemzetiség | Oroszország |
| Korszakok | Zsánerfestészet |
| Műfaj | csataképfestészet |
| Foglalkozás | festőművész, egyetemi oktató, akvarellista |
| Tanítványa | Anna Kriuher-Prakhova, Pjotr Iwanowitsch Kotow, Evgeny Andreevich Agafonov, Michail Awilow, Volodymyr Fulgentovich Okushko |
| Ismert művek | Live Bridge (1897), Ahulgo (1888), Taking aul Gunib and capturing Shamil on August 25, 1859 (1886), Der Sturm auf Gimry am 17. Oktober 1832 (1891), Die Passage des Fürsten Argutinsky über den Kaukasuskamm 1853 (1892) |
Franz Roubaud művész a kaukázusi csatákat és életet festette meg. François Iwan Roubaud vagy Frants Roubaud néven is ismert. 1856-ban Roubaud Odesszában látta meg a napvilágot. Apja Alexis Roubaud, marseille-i könyvkereskedő és írószerész volt, anyja pedig Madeleine Sénèque, szabónő. Franz Roubaud már gyermekkorában elkészítette első kis rajztanulmányait. A fiú művészi tehetsége már ekkor megmutatkozott.
1865 és 1877 között egy odesszai rajziskolában tanult. 1877-ben és 1878-ban Münchenbe utazott, ahol a Művészet0, Művészet1 és Művészet2 művészeknél tanult. Az Jozef Brandt festőművésznél töltött gyakorlati idő alatt a katonai festészetről tanult. Az 1880-as évek elején nagy megbízást kapott az orosz kormánytól. Közel két éven át járta Kaukázia különböző területeit, hogy festményeket készítsen. 1885-ben egy 17 részes festményciklust készített, amely a tbiliszi Hírességek Csarnokát ábrázolja. Úgy tűnik, nem fáradt bele az utazásba, mivel később több diákbarátjával újabb útra indult a Kaukázus térségébe. Számos benyomást ebből az időből épített be műveibe. 1913-ban Roubaud végül visszatért müncheni otthonába és - saját elhatározásából - a Chiemsee partján fekvő Rimstingbe. Az első világháború kitörésekor a művész felvette a német állampolgárságot. Így megmenekülhetett az orosz állampolgárokat fenyegető internálás elől.
Művészként Franz Roubaud különleges eredményeknek örvendhetett. Így 1889-ben nemesi címet kapott. Biztos lehetett abban, hogy az orosz cárok előléptetik. Sikerét a berlini Nagy Művészeti Kiállításon elnyert kis aranyérem is megerősítette. Számos műve az orosz történelem történelmi háborús és csatajeleneteit ábrázolja. Ez is mutatja a művész erős kötődését hazájához. Fő műve mellett más, a Kaukázus jellegzetes jeleneteit ábrázoló alkotásokat is készített. Közülük például a hagyományos piaci vagy vadászjelenetek. Néhány festményén a hagyományos kaukázusi hegyi népek vázlatos vagy részletgazdag alakjai láthatók, köztük lovon harcoló harcosok. Egyik leghíresebb műve a Szevasztopol ostromát ábrázoló panorámakép. A festmény méretei lenyűgözőek, hossza 100 méter. Franz Roubaud panorámaképei a maga korában művészként híressé tették. Lenyűgöző panorámaképei ma a moszkvai Panoráma Múzeumban vannak kiállítva.