Francis Meadow Sutcliffe útja a művészet felé eleve elrendeltnek tűnt. Apja, Thomas, aki maga is festő és metsző volt, bátorította fiát, aki végül a fotográfiát választotta, amely a 19. század végén viszonylag új művészeti ág volt. Nyolc gyermek közül a legidősebbként született Leedsben, majd élete végéig előbb a kenti Turnbridge Wellsben, majd a yorkshire-i Whitbyben élt, ahol megnősült, és egy fiú és két lány édesapja lett.
Apja korai halála miatt Sutcliffe 18 éves korára családfővé vált, így portréfotósként kereste kenyerét. Ehhez hozzájárult az a tény, hogy Whitby, idilli tájaival és tengerparti fekvésével akkoriban népszerű volt a tehetős turisták körében, akik a műtermébe jöttek, hogy lefényképezzék magukat. Sutcliffe szenvedélye azonban a mindennapi élet dokumentálása volt; fotóin mindenekelőtt hazája hétköznapi embereire koncentrált. Munkái így sokrétű betekintést nyújtanak a korabeli emberek életébe: pásztorok, földművesek és halászok portréi mindennapi munkájuk közben, valamint szülőföldjének tájképei, a városi élet és a vidéki motívumok, kikötők. Bár Sutcliffe elsősorban portréival keresett pénzt, és ezen a területen számos díjat kapott, ma már elsősorban a tájképek és a hétköznapi jelenetek számítanak a legismertebb és legelismertebb műveinek. Máig tehetséges fotográfusként tartják számon, akinek képei egyszerűségükben is hangsúlyozzák a művész azon igényét, hogy a mindennapi életet dokumentálja és a maga természetességében mutassa meg. Különösen említésre méltó a Water Rats című fotó, amely fürdőző fiúkat ábrázol, és amely meztelensége miatt botrányt okozott; Sutcliffe-et kiátkozták miatta, de ma az egyik leghíresebb fotójának tartják, és többek között a későbbi VII. Edward király is nagyra értékelte, aki beszerezte a kép egy példányát.
Sutcliffe a fotózás iránti szeretetét íróként is terjesztette különböző újságokban, ahol megosztotta szakértelmét és tapasztalatait, többek között a Yorkshire Weekly Postban hetente jelent meg rovata. 1892-ben olyan fotósok mellett, mint Henry Peach Robinson, George Davison és Frederick H. Evans, Sutcliffe társalapítója lett a Brotherhood of the Linked Ring nevű egyesületnek, amely a fotográfiát mint művészeti formát igyekezett létrehozni és fejleszteni. A britek mellett a közösségben számos más nemzetiségű fotós is volt. Végül, idős korában Sutcliffe a Whitbys Galéria kurátora lett, és ezt a posztot haláláig megtartotta.
Francis Meadow Sutcliffe útja a művészet felé eleve elrendeltnek tűnt. Apja, Thomas, aki maga is festő és metsző volt, bátorította fiát, aki végül a fotográfiát választotta, amely a 19. század végén viszonylag új művészeti ág volt. Nyolc gyermek közül a legidősebbként született Leedsben, majd élete végéig előbb a kenti Turnbridge Wellsben, majd a yorkshire-i Whitbyben élt, ahol megnősült, és egy fiú és két lány édesapja lett.
Apja korai halála miatt Sutcliffe 18 éves korára családfővé vált, így portréfotósként kereste kenyerét. Ehhez hozzájárult az a tény, hogy Whitby, idilli tájaival és tengerparti fekvésével akkoriban népszerű volt a tehetős turisták körében, akik a műtermébe jöttek, hogy lefényképezzék magukat. Sutcliffe szenvedélye azonban a mindennapi élet dokumentálása volt; fotóin mindenekelőtt hazája hétköznapi embereire koncentrált. Munkái így sokrétű betekintést nyújtanak a korabeli emberek életébe: pásztorok, földművesek és halászok portréi mindennapi munkájuk közben, valamint szülőföldjének tájképei, a városi élet és a vidéki motívumok, kikötők. Bár Sutcliffe elsősorban portréival keresett pénzt, és ezen a területen számos díjat kapott, ma már elsősorban a tájképek és a hétköznapi jelenetek számítanak a legismertebb és legelismertebb műveinek. Máig tehetséges fotográfusként tartják számon, akinek képei egyszerűségükben is hangsúlyozzák a művész azon igényét, hogy a mindennapi életet dokumentálja és a maga természetességében mutassa meg. Különösen említésre méltó a Water Rats című fotó, amely fürdőző fiúkat ábrázol, és amely meztelensége miatt botrányt okozott; Sutcliffe-et kiátkozták miatta, de ma az egyik leghíresebb fotójának tartják, és többek között a későbbi VII. Edward király is nagyra értékelte, aki beszerezte a kép egy példányát.
Sutcliffe a fotózás iránti szeretetét íróként is terjesztette különböző újságokban, ahol megosztotta szakértelmét és tapasztalatait, többek között a Yorkshire Weekly Postban hetente jelent meg rovata. 1892-ben olyan fotósok mellett, mint Henry Peach Robinson, George Davison és Frederick H. Evans, Sutcliffe társalapítója lett a Brotherhood of the Linked Ring nevű egyesületnek, amely a fotográfiát mint művészeti formát igyekezett létrehozni és fejleszteni. A britek mellett a közösségben számos más nemzetiségű fotós is volt. Végül, idős korában Sutcliffe a Whitbys Galéria kurátora lett, és ezt a posztot haláláig megtartotta.
Oldal 1 / 1