Eadweard Muybridge

A 19. század számos technikai újítás kora volt. Az 1870-es és 1880-as években a fényképezés óriási fejlődésen ment keresztül. Az egyre gyorsabb és gyorsabb fényképezőgép-zárak és az egyre érzékenyebb fényképészeti anyagok nagy előrelépést eredményeztek. Lehetővé váltak az úgynevezett "pillanatképek" készítése mozgó témákról is. Az Angliából származó Eadweard Muybridge-et esztétikailag olyan brit fotósok inspirálták, mint Lewis Caroll, Julia Margaret Cameron és Roger Fenton. Fotográfus, feltaláló, vállalkozó és szórakoztató volt. Muybridge úttörőnek számított, amikor olyan különleges technikákat talált fel, amelyekkel a mozgássorozatokat több felvételen keresztül tette láthatóvá. A 19. századi Egyesült Államokban egyedülálló fotós karriert futott be. Muybridge 1878-ban egy galoppozó lovat ábrázoló fotósorozatot készített. A versenypálya mentén 12 kamerát állított fel, és a pályán keresztül érintkezési drótokat feszített ki. A ló mozgása indította be a kamerákat. Ez volt a sorozatfotózás születése. A fotográfia úttörője így olyan titkokat tárt fel, amelyek korábban rejtve voltak az emberi szem elől. Sikerült például először bizonyítania, hogy egy galoppozó ló rövid időre mind a négy patájával felemelkedik a talajról.

Ottomar Anschütz, Albert Londe és Étienne-Jules Marey mellett Muybridge a fotográfia egyik nagy úttörője. A mozgó emberekről és állatokról készített felvételei forradalmiak voltak. A mozgás egyes fázisait ábrázoló képeivel megalapozta a kronofotográfiát vagy sorozatfotózást. Néhány művét Helios művésznévvel írta alá. A barkácsoló egyre inkább finomította fotográfiai eljárását. Például elektronikus kapcsolókkal ellátott óraművet használt zárkioldóként, amely bizonyos idősorokban forgott. 1878-ban Muybridge újabb úttörő találmányt ért el: a zoopraxiszkópot, a filmvetítő előfutárát. Ez egy korong alakú stroboszkóp. Egy izzólámpa segítségével egyedi képek sorozatát vetíti egy képernyőre. A kaliforniai Palo Altóban a feltaláló az első mozgóképeket egy vásznon mutatta be a meghökkent közönségnek. A fotográfia úttörője így értékes előmunkálatokat végzett a filmtechnika fejlődéséhez is. Egy idézetben a látnok már előre látta ezt a fejlődést: "A nem túl távoli jövőben [...] egy egész operát, a színészek összes gesztusával, arckifejezésével és énekével, valamint a kísérő zenével együtt, fel fogunk venni, és egy készülék segítségével reprodukálni fogjuk".

A Pennsylvaniai Egyetem támogatásával Muybridge 1883-ban tudományos projektbe kezdett a mozgástanulmányairól. Ehhez mintegy 100 000 üveglapot exponált ki, amelyeken például birkózó férfiak, meztelen balett-táncosnő vagy elefántok képei voltak láthatóak. Így részletesen dokumentálta az összes lehetséges mozgást, például a járást, a rúgást, az ugrálást, a fűrészelést. Zoopraxiszkóp segítségével az emberek és állatok mozgását életre keltette. Muybridge a modelljei kiválasztásánál is nagy gonddal járt el, és nagy jelentőséget tulajdonított a kecses testtartásnak. Muybridge Animals in Motion (1899) és The Human Figure in Motion (1901) című könyveit ma is újranyomják. A fotográfia úttörőjének mozgástanulmányai számos művészt inspiráltak az akkori időktől napjainkig, például Edgar Degas-t, Marcel Duchamp-ot és Francis Bacont.