Dion Clayton Calthrop családi kötelékei túlzás nélkül állíthatjuk, hogy művészi tehetséggel átszőttek. Édesapja komikus volt, édesanyja pedig amerikai színésznő, egy író lánya. Dion bátyja inkább a színfalak mögött dolgozott, és a színészek jólétéről gondoskodott. Egy család, amely látszólag pezseg a kreativitástól, és nem feltétlenül felel meg a polgári konvencióknak. A viktoriánus korszak modernizálta a brit társadalmat, és mérsékelten megváltoztatta a merev, konzervatív gondolkodásmódot. A család fiainak karrierjét még mindig a család társadalmi helyzete határozta meg. Dion Clayton Calthrop tehát a lehetőségek bőséges tárházát kapta meg, hogy hivatásszerűen folytassa. Az újonnan alapított észak-londoni St. John's Wood művészeti iskolában tanult, majd Párizsban mélyítette el tanulmányait. Nem sokkal tanulmányai befejezése után már keresett festő és illusztrátor volt. Calthrop kiaknázta tehetségét és művészi szabadságát. A művészet mellett az irodalomnak szentelte magát, és írni kezdett.
A 20. század fiatal éveivel Dion Clayton Calthrop esszéíróként, regényíróként és drámaíróként szerzett magának nevet. Ebben az időszakban számos könyvet adott ki, amelyeket saját kezűleg illusztrált. A színházi levegő már egészen fiatal kora óta ismerős volt számára, ezért Dion színdarabokat írt, és a díszletek megtervezésével egészítette ki azokat. Dion a jelmezterveket nagy történelmi háttérismeretekkel és nagyfokú hitelességgel készítette. A korszakok szerint rendszerezett modellterveket publikálásra szánták. Egy évszázaddal később e művek új kiadásai megújult népszerűséggel jelennek meg. A jelmezrajzok történelmi értékét kivételesen magasnak tartják, ezért az olvasott könyvekből reprodukciók készülnek. A kiadványok különlegessége a száz évvel ezelőtti olvasók látható elismerése, amely az új kiadásokban is visszaköszön. A könyvekben a korai olvasók apró széljegyzetei vagy jelölései is megjelennek.
Dion Clayton Calthrop elfoglalt művész volt. Voltak olyan időszakok az életében, amikor egyszerre irányította különböző színdarabok próbáit. Ezzel ugyanolyan intenzitással örvendeztette meg a hűséges londoni közönséget, mint amilyen intenzitással próbálta megnyerni a színházkedvelőket New Yorkban. Könnyedén megfelelt olvasói elvárásainak, és folyamatosan új történeteken és fantáziadús illusztrációkon dolgozott. Calthrop ötlettől és kreativitástól duzzadó művész volt. Ritkán hagyott magának egy pillanatnyi pihenőt, és rendkívül kiterjedt, sokrétű, sokrétű munkásságot hagyott hátra. A művész utolsó könyve egy önéletrajz volt, amely a teljes életét leírja.
Dion Clayton Calthrop családi kötelékei túlzás nélkül állíthatjuk, hogy művészi tehetséggel átszőttek. Édesapja komikus volt, édesanyja pedig amerikai színésznő, egy író lánya. Dion bátyja inkább a színfalak mögött dolgozott, és a színészek jólétéről gondoskodott. Egy család, amely látszólag pezseg a kreativitástól, és nem feltétlenül felel meg a polgári konvencióknak. A viktoriánus korszak modernizálta a brit társadalmat, és mérsékelten megváltoztatta a merev, konzervatív gondolkodásmódot. A család fiainak karrierjét még mindig a család társadalmi helyzete határozta meg. Dion Clayton Calthrop tehát a lehetőségek bőséges tárházát kapta meg, hogy hivatásszerűen folytassa. Az újonnan alapított észak-londoni St. John's Wood művészeti iskolában tanult, majd Párizsban mélyítette el tanulmányait. Nem sokkal tanulmányai befejezése után már keresett festő és illusztrátor volt. Calthrop kiaknázta tehetségét és művészi szabadságát. A művészet mellett az irodalomnak szentelte magát, és írni kezdett.
A 20. század fiatal éveivel Dion Clayton Calthrop esszéíróként, regényíróként és drámaíróként szerzett magának nevet. Ebben az időszakban számos könyvet adott ki, amelyeket saját kezűleg illusztrált. A színházi levegő már egészen fiatal kora óta ismerős volt számára, ezért Dion színdarabokat írt, és a díszletek megtervezésével egészítette ki azokat. Dion a jelmezterveket nagy történelmi háttérismeretekkel és nagyfokú hitelességgel készítette. A korszakok szerint rendszerezett modellterveket publikálásra szánták. Egy évszázaddal később e művek új kiadásai megújult népszerűséggel jelennek meg. A jelmezrajzok történelmi értékét kivételesen magasnak tartják, ezért az olvasott könyvekből reprodukciók készülnek. A kiadványok különlegessége a száz évvel ezelőtti olvasók látható elismerése, amely az új kiadásokban is visszaköszön. A könyvekben a korai olvasók apró széljegyzetei vagy jelölései is megjelennek.
Dion Clayton Calthrop elfoglalt művész volt. Voltak olyan időszakok az életében, amikor egyszerre irányította különböző színdarabok próbáit. Ezzel ugyanolyan intenzitással örvendeztette meg a hűséges londoni közönséget, mint amilyen intenzitással próbálta megnyerni a színházkedvelőket New Yorkban. Könnyedén megfelelt olvasói elvárásainak, és folyamatosan új történeteken és fantáziadús illusztrációkon dolgozott. Calthrop ötlettől és kreativitástól duzzadó művész volt. Ritkán hagyott magának egy pillanatnyi pihenőt, és rendkívül kiterjedt, sokrétű, sokrétű munkásságot hagyott hátra. A művész utolsó könyve egy önéletrajz volt, amely a teljes életét leírja.
Oldal 1 / 3