Bertel Thorvaldsen dán szobrász Koppenhágában született. Születési éve nincs egyértelműen dokumentálva, ő maga 1768-at adott meg. Az eddigi kutatások szerint valószínűleg 1770-ben született. Szegény körülmények között nőtt fel, édesanyja egy prédikátor lánya volt. Apja Izlandról származott, és fafaragóként dolgozott. Ez már korán megismertette az ifjú Bertelt ezzel a művészettel, és elhatározta, hogy apját követi. Így otthon kapta első illusztrációs leckéit. Tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Végül tizenegy éves korában Bertel Thorvaldsen lehetőséget kapott, hogy ingyenes diákként a koppenhágai "Királyi Dán Művészeti Akadémiára" járjon. Egyik legfontosabb tanára Nicolai Abraham Abildgaard építész és szobrász volt. Alig néhány év elteltével Bertel Thorvaldsen megkapta a "Kis Ezüstérmet" a sikeres modellezésért. A fiatalember megkapta a "Nagy Ezüstérmet" is a "Pihenő Ámor" című reliefért. Ezek és a fiatal művész nagyszerű domborműveinek díjai természetesen nagy feltűnést keltettek. Így történt, hogy tanulmányaihoz nagylelkűen támogatták anyagi eszközökkel.
Művészi életének csúcspontja a "Nagy Aranyérem" elnyerése és az ezzel járó római utazási ösztöndíj volt. Ez az ókori hangulatú olasz város különleges vonzerőt jelentett a művészek számára minden műfajban. Róma a második otthona lett, és újra és újra megihlette. Összesen csaknem negyven évet töltött ott, és nagy szorgalommal számos művet, köztük szobrokat, emlékműveket és síremlékeket készített. Híres például VII. Pius pápának a római Szent Péter-templomban található síremléke. Bertel Thorvaldsen gyakran találkozott skandináv költőkkel és szobrászokkal a Via Condotti "Caffè Greco"-ban. A dán költő, Hans Christian Andersen számára Bertel Thorvaldsen akkoriban jó barát lett, aki gyakran tudott neki tanácsot adni és vigasztalni. Bertel Thorvaldsen a klasszicizmus korszakához tartozik, mert tiszta anyagokkal, például márvánnyal és bronzzal dolgozott. A klasszicista művészek az antikvitást tekintették munkájuk ideális modelljének. Éremgyűjtőként is ismertté vált.
Bertel Thorvaldsen 1838 körül tért vissza Rómából Dániába. Stampe bárónő az egyik birtokán műtermet rendezett be neki. Thorvaldsen ott találkozott más művészekkel beszélgetés céljából. Barátja, a költő Hans Christian Andersen gyakran meglátogatta itt. Bertel Thorvaldsen is Németországban maradt dolgozni. A Drezda melletti Serre gyároscsalád Maxen-kúriájában dolgozhatott egy bazreliefen, egy meglehetősen lapos domborművön, az "Amor és Psyche" motívumaival. A közelben volt egy márványbánya, valamint a család tulajdonában lévő gyárak és műhelyek. Bertel Thorvaldsen teljesen váratlanul halt meg 1844-ben, miután színházlátogatás közben meglátogatta szülővárosát, Koppenhágát.
Bertel Thorvaldsen dán szobrász Koppenhágában született. Születési éve nincs egyértelműen dokumentálva, ő maga 1768-at adott meg. Az eddigi kutatások szerint valószínűleg 1770-ben született. Szegény körülmények között nőtt fel, édesanyja egy prédikátor lánya volt. Apja Izlandról származott, és fafaragóként dolgozott. Ez már korán megismertette az ifjú Bertelt ezzel a művészettel, és elhatározta, hogy apját követi. Így otthon kapta első illusztrációs leckéit. Tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Végül tizenegy éves korában Bertel Thorvaldsen lehetőséget kapott, hogy ingyenes diákként a koppenhágai "Királyi Dán Művészeti Akadémiára" járjon. Egyik legfontosabb tanára Nicolai Abraham Abildgaard építész és szobrász volt. Alig néhány év elteltével Bertel Thorvaldsen megkapta a "Kis Ezüstérmet" a sikeres modellezésért. A fiatalember megkapta a "Nagy Ezüstérmet" is a "Pihenő Ámor" című reliefért. Ezek és a fiatal művész nagyszerű domborműveinek díjai természetesen nagy feltűnést keltettek. Így történt, hogy tanulmányaihoz nagylelkűen támogatták anyagi eszközökkel.
Művészi életének csúcspontja a "Nagy Aranyérem" elnyerése és az ezzel járó római utazási ösztöndíj volt. Ez az ókori hangulatú olasz város különleges vonzerőt jelentett a művészek számára minden műfajban. Róma a második otthona lett, és újra és újra megihlette. Összesen csaknem negyven évet töltött ott, és nagy szorgalommal számos művet, köztük szobrokat, emlékműveket és síremlékeket készített. Híres például VII. Pius pápának a római Szent Péter-templomban található síremléke. Bertel Thorvaldsen gyakran találkozott skandináv költőkkel és szobrászokkal a Via Condotti "Caffè Greco"-ban. A dán költő, Hans Christian Andersen számára Bertel Thorvaldsen akkoriban jó barát lett, aki gyakran tudott neki tanácsot adni és vigasztalni. Bertel Thorvaldsen a klasszicizmus korszakához tartozik, mert tiszta anyagokkal, például márvánnyal és bronzzal dolgozott. A klasszicista művészek az antikvitást tekintették munkájuk ideális modelljének. Éremgyűjtőként is ismertté vált.
Bertel Thorvaldsen 1838 körül tért vissza Rómából Dániába. Stampe bárónő az egyik birtokán műtermet rendezett be neki. Thorvaldsen ott találkozott más művészekkel beszélgetés céljából. Barátja, a költő Hans Christian Andersen gyakran meglátogatta itt. Bertel Thorvaldsen is Németországban maradt dolgozni. A Drezda melletti Serre gyároscsalád Maxen-kúriájában dolgozhatott egy bazreliefen, egy meglehetősen lapos domborművön, az "Amor és Psyche" motívumaival. A közelben volt egy márványbánya, valamint a család tulajdonában lévő gyárak és műhelyek. Bertel Thorvaldsen teljesen váratlanul halt meg 1844-ben, miután színházlátogatás közben meglátogatta szülővárosát, Koppenhágát.
Oldal 1 / 1