Arthur Hacker angol festő művészeti stílusát sokoldalúnak és széleskörűnek tartják. Művei ezért nem sorolhatók be egyértelműen egyetlen művészeti stílusba sem. A brit 1876 és 1880 között a Királyi Művészeti Akadémián tanult. Ezt követően gyakorlati tapasztalatokat szerzett az Leon Bonnat művész párizsi műtermében. Már régóta vágyott arra, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen a neves francia művésznél. Végül is Bonnat akkoriban nemzetközileg ismert festő volt, aki hatással volt a modern portréfestészetre.
Arthur Hacker művészi munkássága során különböző áramlatokkal és stíluseszközökkel foglalkozott. Közvetlenül tanulmányai után felfedezte magának a történelmi festészetet. Ebben az időben született a híres "Babilon vizénél" (1888) című műve. Különösen lelkesedett a portréfestészetért. A részletek iránti szenvedélye minden portréján látható. Teljesen helyes volt a döntés, hogy művészi hangsúlyt helyezzen erre a stílusra. Műveivel egyre nagyobb figyelmet kapott a nyilvánosságtól. Ráadásul a Királyi Akadémia egy érdekes állást ajánlott neki. 1910-ben sikerült elérnie, hogy a Királyi Akadémia rendes tagja legyen. Arthur Hacker művészileg is kipróbálta magát. Így készült 1910-ben egy kép, amely a Piccadilly Circust ábrázolja éjszaka. Sok kritikus számára a téma és a festészeti stílus egy kicsit túl modern volt. Talán a kritikusok hatására a művész a következő években egyre inkább visszatért a mitológiai képmotívumokhoz és a portréfestészethez.
Hacker számos műve egyedi és meleg, könnyedséget sugárzó képi hangulattal rendelkezik. A ragyogó színek, a fényvisszaverődések világító aranytónusokban és a sok apró részlet a kép hosszas szemlélődésére invitál. Művészi pályafutásának első éveire a történelmi és vallási ihletésű művek és a realista tájképek voltak jellemzőek. Portréfestőként is egyedülálló műveket alkotott, amelyek ma is fontosak. Számos portréján különösen esztétikusan ábrázolta az álmodozó külsejű női alakokat. Szinte minden műve olajfestmény, vászonra festve. Hacker a spanyolországi, olaszországi vagy marokkói hosszabb utazásokon talált ihletet műveihez. Arthur Hacker egész életében művészi tevékenységet folytatott. Körülbelül egy évvel 1919-ben bekövetkezett halála előtt megfestett egy kiváló portrét egy ismert mérnökről és grafikusról. A befolyásos művészt a londoni Brookwood temetőben temették el.
Arthur Hacker angol festő művészeti stílusát sokoldalúnak és széleskörűnek tartják. Művei ezért nem sorolhatók be egyértelműen egyetlen művészeti stílusba sem. A brit 1876 és 1880 között a Királyi Művészeti Akadémián tanult. Ezt követően gyakorlati tapasztalatokat szerzett az Leon Bonnat művész párizsi műtermében. Már régóta vágyott arra, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen a neves francia művésznél. Végül is Bonnat akkoriban nemzetközileg ismert festő volt, aki hatással volt a modern portréfestészetre.
Arthur Hacker művészi munkássága során különböző áramlatokkal és stíluseszközökkel foglalkozott. Közvetlenül tanulmányai után felfedezte magának a történelmi festészetet. Ebben az időben született a híres "Babilon vizénél" (1888) című műve. Különösen lelkesedett a portréfestészetért. A részletek iránti szenvedélye minden portréján látható. Teljesen helyes volt a döntés, hogy művészi hangsúlyt helyezzen erre a stílusra. Műveivel egyre nagyobb figyelmet kapott a nyilvánosságtól. Ráadásul a Királyi Akadémia egy érdekes állást ajánlott neki. 1910-ben sikerült elérnie, hogy a Királyi Akadémia rendes tagja legyen. Arthur Hacker művészileg is kipróbálta magát. Így készült 1910-ben egy kép, amely a Piccadilly Circust ábrázolja éjszaka. Sok kritikus számára a téma és a festészeti stílus egy kicsit túl modern volt. Talán a kritikusok hatására a művész a következő években egyre inkább visszatért a mitológiai képmotívumokhoz és a portréfestészethez.
Hacker számos műve egyedi és meleg, könnyedséget sugárzó képi hangulattal rendelkezik. A ragyogó színek, a fényvisszaverődések világító aranytónusokban és a sok apró részlet a kép hosszas szemlélődésére invitál. Művészi pályafutásának első éveire a történelmi és vallási ihletésű művek és a realista tájképek voltak jellemzőek. Portréfestőként is egyedülálló műveket alkotott, amelyek ma is fontosak. Számos portréján különösen esztétikusan ábrázolta az álmodozó külsejű női alakokat. Szinte minden műve olajfestmény, vászonra festve. Hacker a spanyolországi, olaszországi vagy marokkói hosszabb utazásokon talált ihletet műveihez. Arthur Hacker egész életében művészi tevékenységet folytatott. Körülbelül egy évvel 1919-ben bekövetkezett halála előtt megfestett egy kiváló portrét egy ismert mérnökről és grafikusról. A befolyásos művészt a londoni Brookwood temetőben temették el.
Oldal 1 / 1