Albert Robida (1848-1926) nemcsak rajzolóként, festőként és karikaturistaként volt ismert. Íróként és újságíróként is nevet szerzett magának. Az iskola után jogot kezdett tanulni. Valójában közjegyző akart lenni. De a tanulmány nem tudta őt ilyen rendesen inspirálni. Felfedezte magának a rajzolást, és sok időt és energiát fektetett az újonnan felfedezett hobbiba. Nem telt el sok idő, mire sikeresen publikálhatta első rajzait. Első rajzát 1866-ban a "Le Journal amusant" című folyóiratban nyomtatták ki. A következő években Robida további műveket publikált különböző médiumokban. A "Chronique illustrée" és a "Le Pollichinelle" című népszerű párizsi folyóiratokban megjelent rajzai lendületet adtak karrierjének. Idővel felmerült a vágy, hogy saját magazint adjon ki. Ezt az izgalmas projektet 1880-ban George Decaux kiadóval közösen valósította meg. Kettejük közös projektje "La Caricature" címmel jelent meg. Albert Robida közel tizenkét évig szerkesztette a magazint. Számos karikaturista, humorista illusztrátor és író munkáit a "La Caricature" című folyóiratnak köszönhetően széles közönség ismerte meg. Albert Robida nemcsak maga volt páratlan rajzoló és karikaturista. Megfelelő érzéke volt az új és ígéretes tehetségek felfedezéséhez is.
Robida sokoldalú tehetsége projektjeinek skáláján is megmutatkozik. Saját folyóiratának kiadása mellett karikatúrákat, illusztrált történelmi műveket, útikönyveket és irodalmi klasszikusokat készített, többek között Shakespeare, Balzac és Cervantes műveit. Robida ma már írói munkásságáról is ismert. Olyan könyvsorozatot írt, amely a science fiction korai műfajába sorolható. A kutatások szerint Robidát gyakran hasonlítják Jules Verne-hez. Vernes-t a sci-fi irodalom egyik alapítójának tartják. A két szerző művei azonban különböznek egymástól. Vernes varázslatosan írja le az új találmányok kalandos természetét, míg Robida sokkal tárgyilagosabban és józanabbul szemléli őket, mint a mindennapi polgári élet részét. Inkább a találmányok és innovációk által okozott társadalmi hatásokra és felfordulásokra összpontosít. Korának úttörőjeként olyan későbbi társadalmi fejleményekkel foglalkozott, mint a nők egyenjogúsága vagy a környezetszennyezés hatásai. A "La Guerre au vingtième siècle, campagne de Jujubie" (1869) című képregényében a következő század háborús konfliktusait dolgozta fel, amelyeket olyan fegyverekkel vívott, mint a vegyi harcanyagok és a rakéták. A modern médiatechnológia és annak a társadalomra gyakorolt hatása is foglalkoztatta. Számos későbbi fejleményt nagy vonalakban megjósolt. Szemlélete alaposan disztópikus volt. 1919-ben nyilatkozott a jövőbeli fejleményekről: Az emberek egy gépesített és rohanó világban fognak élni anélkül, hogy tudnák, milyen a pihenés és a magány. Összefoglalva, Albert Robida korának megfigyelője, elemzője és gondolkodója volt, aki sokoldalú és értékes életművet hagyott hátra.
Albert Robida (1848-1926) nemcsak rajzolóként, festőként és karikaturistaként volt ismert. Íróként és újságíróként is nevet szerzett magának. Az iskola után jogot kezdett tanulni. Valójában közjegyző akart lenni. De a tanulmány nem tudta őt ilyen rendesen inspirálni. Felfedezte magának a rajzolást, és sok időt és energiát fektetett az újonnan felfedezett hobbiba. Nem telt el sok idő, mire sikeresen publikálhatta első rajzait. Első rajzát 1866-ban a "Le Journal amusant" című folyóiratban nyomtatták ki. A következő években Robida további műveket publikált különböző médiumokban. A "Chronique illustrée" és a "Le Pollichinelle" című népszerű párizsi folyóiratokban megjelent rajzai lendületet adtak karrierjének. Idővel felmerült a vágy, hogy saját magazint adjon ki. Ezt az izgalmas projektet 1880-ban George Decaux kiadóval közösen valósította meg. Kettejük közös projektje "La Caricature" címmel jelent meg. Albert Robida közel tizenkét évig szerkesztette a magazint. Számos karikaturista, humorista illusztrátor és író munkáit a "La Caricature" című folyóiratnak köszönhetően széles közönség ismerte meg. Albert Robida nemcsak maga volt páratlan rajzoló és karikaturista. Megfelelő érzéke volt az új és ígéretes tehetségek felfedezéséhez is.
Robida sokoldalú tehetsége projektjeinek skáláján is megmutatkozik. Saját folyóiratának kiadása mellett karikatúrákat, illusztrált történelmi műveket, útikönyveket és irodalmi klasszikusokat készített, többek között Shakespeare, Balzac és Cervantes műveit. Robida ma már írói munkásságáról is ismert. Olyan könyvsorozatot írt, amely a science fiction korai műfajába sorolható. A kutatások szerint Robidát gyakran hasonlítják Jules Verne-hez. Vernes-t a sci-fi irodalom egyik alapítójának tartják. A két szerző művei azonban különböznek egymástól. Vernes varázslatosan írja le az új találmányok kalandos természetét, míg Robida sokkal tárgyilagosabban és józanabbul szemléli őket, mint a mindennapi polgári élet részét. Inkább a találmányok és innovációk által okozott társadalmi hatásokra és felfordulásokra összpontosít. Korának úttörőjeként olyan későbbi társadalmi fejleményekkel foglalkozott, mint a nők egyenjogúsága vagy a környezetszennyezés hatásai. A "La Guerre au vingtième siècle, campagne de Jujubie" (1869) című képregényében a következő század háborús konfliktusait dolgozta fel, amelyeket olyan fegyverekkel vívott, mint a vegyi harcanyagok és a rakéták. A modern médiatechnológia és annak a társadalomra gyakorolt hatása is foglalkoztatta. Számos későbbi fejleményt nagy vonalakban megjósolt. Szemlélete alaposan disztópikus volt. 1919-ben nyilatkozott a jövőbeli fejleményekről: Az emberek egy gépesített és rohanó világban fognak élni anélkül, hogy tudnák, milyen a pihenés és a magány. Összefoglalva, Albert Robida korának megfigyelője, elemzője és gondolkodója volt, aki sokoldalú és értékes életművet hagyott hátra.
Oldal 1 / 5