John Dickson Batten, aki 1860. október 8-án látta meg a napvilágot a devoni Plymouthban, mint egy erős ecsetvonás a művészettörténet vásznán, 1932. augusztus 5-én, utolsó leheletéig nyomot hagyott Anglia kulturális panorámáján. A sokoldalú művész, aki egyaránt otthonosan mozgott az olajban, a temperában és a freskóban, könyvillusztrátor és grafikus is volt. Feleségével, a tehetséges aranyozóval, Mary Batten-nel kéz a kézben közreműködött a Society of Painters in Tempera (Temperafestők Társasága) munkájában, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészvilágban.
A Slade School of Fine Arts védnöksége alatt és a Művészet0 szponzorálásával Batten felfedezte a művészet világát, és 1887-ben lépett először a nyilvánosság elé a Grosvenor Galériában Sir Művész1 oldalán. A mitológiai és allegorikus témák sokszínűségében elmerülve Batten egyedi művészi nyelvet alakított ki, amely olyan művekben jutott kifejezésre, mint az Adonisz kertje: Amoretta és az idő, A család, az Anya és gyermek és a Csipkerózsika: The Princess Pricks Her Finger" kifejezésre talált. Mesteri kompozícióit ma számos művészeti nyomaton csodálhatjuk meg, amelyek megörökítik művészi zsenialitását, és a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé teszik. Batten, aki az 1890-es években mesegyűjtemények egész sorozatát illusztrálta, művészien ötvözte a szót és a képet. Joseph Jacobs-szal, a Folklór Társaság prominens tagjával való együttműködése olyan kincsek létrejöttéhez vezetett, mint az Angol mesék, a Kelta mesék és az Indiai mesék. E gyűjtemények mindegyike Batten gyönyörű illusztrációit tartalmazza, amelyek vizuális dimenziót adnak a meséknek. Tehetsége az irodalmi művekre is kiterjedt, így a "Mesék az Ezeregyéjszakából" és Dante "Infernója" című művének lenyűgöző illusztrációit is elkészítette.
Pályafutása második felében Batten a tojástempera festési technika felé fordult, és döntő szerepet játszott annak újjáélesztésében, olyan birminghami művészekkel együtt, mint Arthur Gaskin. Ebben a technikában készült művei, mint például a "Pandora", amelyet 1913-ban állítottak ki a Royal Academy-n, és amelyet később a Readingi Egyetemnek adományoztak, lenyűgözően bizonyítják mesteri képességeit. A művészi nyomatokon is megjelenő művek Batten kivételes tehetségének és a művészeti világhoz való hozzájárulásának állítanak emléket. John Dickson Batten a művészetért élt és dolgozott, munkássága a festészet, az illusztráció és az irodalom lenyűgöző keveréke. Hozzájárulását Anglia határain túl is elismerik, és továbbra is csodálják a műveit kiváló minőségben reprodukáló és a világ közönségéhez eljuttató nyomatokon.
John Dickson Batten, aki 1860. október 8-án látta meg a napvilágot a devoni Plymouthban, mint egy erős ecsetvonás a művészettörténet vásznán, 1932. augusztus 5-én, utolsó leheletéig nyomot hagyott Anglia kulturális panorámáján. A sokoldalú művész, aki egyaránt otthonosan mozgott az olajban, a temperában és a freskóban, könyvillusztrátor és grafikus is volt. Feleségével, a tehetséges aranyozóval, Mary Batten-nel kéz a kézben közreműködött a Society of Painters in Tempera (Temperafestők Társasága) munkájában, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészvilágban.
A Slade School of Fine Arts védnöksége alatt és a Művészet0 szponzorálásával Batten felfedezte a művészet világát, és 1887-ben lépett először a nyilvánosság elé a Grosvenor Galériában Sir Művész1 oldalán. A mitológiai és allegorikus témák sokszínűségében elmerülve Batten egyedi művészi nyelvet alakított ki, amely olyan művekben jutott kifejezésre, mint az Adonisz kertje: Amoretta és az idő, A család, az Anya és gyermek és a Csipkerózsika: The Princess Pricks Her Finger" kifejezésre talált. Mesteri kompozícióit ma számos művészeti nyomaton csodálhatjuk meg, amelyek megörökítik művészi zsenialitását, és a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé teszik. Batten, aki az 1890-es években mesegyűjtemények egész sorozatát illusztrálta, művészien ötvözte a szót és a képet. Joseph Jacobs-szal, a Folklór Társaság prominens tagjával való együttműködése olyan kincsek létrejöttéhez vezetett, mint az Angol mesék, a Kelta mesék és az Indiai mesék. E gyűjtemények mindegyike Batten gyönyörű illusztrációit tartalmazza, amelyek vizuális dimenziót adnak a meséknek. Tehetsége az irodalmi művekre is kiterjedt, így a "Mesék az Ezeregyéjszakából" és Dante "Infernója" című művének lenyűgöző illusztrációit is elkészítette.
Pályafutása második felében Batten a tojástempera festési technika felé fordult, és döntő szerepet játszott annak újjáélesztésében, olyan birminghami művészekkel együtt, mint Arthur Gaskin. Ebben a technikában készült művei, mint például a "Pandora", amelyet 1913-ban állítottak ki a Royal Academy-n, és amelyet később a Readingi Egyetemnek adományoztak, lenyűgözően bizonyítják mesteri képességeit. A művészi nyomatokon is megjelenő művek Batten kivételes tehetségének és a művészeti világhoz való hozzájárulásának állítanak emléket. John Dickson Batten a művészetért élt és dolgozott, munkássága a festészet, az illusztráció és az irodalom lenyűgöző keveréke. Hozzájárulását Anglia határain túl is elismerik, és továbbra is csodálják a műveit kiváló minőségben reprodukáló és a világ közönségéhez eljuttató nyomatokon.
Oldal 1 / 1