Az osztrák művészet fejlődése szorosan kapcsolódik a történelemhez. A Habsburgok uralkodása a művészet és a kultúra aranykorának kezdetét jelzi. A ház uralkodói a kultúra szerelmesei és gyakran szenvedélyes gyűjtői voltak az európai művészeteknek. A történelem e fordulópontjáig a művészeti csere a szomszédos Németországra és Svájcra korlátozódott. A festészet és a szobrászat tehát nagyrészt egymástól függetlenül fejlődött. Az európai művészeti világ számára meglehetősen szokatlanul nagy mennyiségű könyv- és falfestmény. A középkorig ezek voltak az uralkodó művészeti formák, amelyekre elsősorban a cseh művészeti fejlődés volt hatással.
A Habsburgok szoros kulturális cserét folytattak az európai térségben. A spanyolországi, olaszországi és dunai kapcsolatok befolyásolták a művészek identitását. A különböző hatások összeolvadtak, amelyekből új stílusok és művészeti irányzatok alakultak ki. Ennek a fejlődésnek egyik példája az osztrák barokk. I. Leopold alatt az olasz magasbarokk és a francia klasszicizmus egyesült. A Habsburg császárok az így kialakult pazar pompát reprezentációs célokra használták fel. I. Leopold, aki nem volt megáldva a család szalonképes génjeivel, szerette, ha pazar pompában ábrázolják, ezzel is demonstrálva uralkodása pompáját. I. Leopold ezzel megalapozta azt a hagyományt, amelyet a következő császárok és családjaik hosszú ideig követtek.
A festészet nem csak a Habsburg-uralom alatt volt kitéve különböző korszakos változásoknak. Ettől kezdve a festményeknek nem csak dekoratív értékük volt. A képeket arra használták, hogy a császári családról benyomást keltsenek a lakosság körében. Mária Terézia különösen mestere volt családja pozitív jellemvonásainak közvetítésének. Mária Terézia a nyilvánosság előtt földhözragadt és gondoskodó anyaként mutatkozott be, aki szerette, ha boldog családja társaságában ábrázolják. Monumentális műveket rendelt. Hősiesnek tűnő koronázási ceremóniák és csatajelenetek nagy stafétabotokkal. Pillanatképnek tűnő festmények, amelyek mégis csak nagy tervezői erőfeszítéssel valósulhattak meg. A császári ház mellett Ausztria nagy művészeinek portréi az osztrák iskolához tartoznak. Franz Schubert csodálatos hangszerével az ország egyik legnagyobb zeneszerzője, a Wolfgang Amadeus Mozart mellett. A bécsi akadémiához egy olyan festmény kapcsolódik, amely erősen kötődik a nemzeti hősiességhez. A festmény nagy nemzetközi figyelmet kapott. Az Akadémia az elmélet és a gyakorlat közötti szoros kapcsolatot is képviseli. A festőknek is tudósoknak kell lenniük, és művészetet kell tanítaniuk. Ez az elv a szecessziótól a modern művészetig terjed.
Az osztrák művészet fejlődése szorosan kapcsolódik a történelemhez. A Habsburgok uralkodása a művészet és a kultúra aranykorának kezdetét jelzi. A ház uralkodói a kultúra szerelmesei és gyakran szenvedélyes gyűjtői voltak az európai művészeteknek. A történelem e fordulópontjáig a művészeti csere a szomszédos Németországra és Svájcra korlátozódott. A festészet és a szobrászat tehát nagyrészt egymástól függetlenül fejlődött. Az európai művészeti világ számára meglehetősen szokatlanul nagy mennyiségű könyv- és falfestmény. A középkorig ezek voltak az uralkodó művészeti formák, amelyekre elsősorban a cseh művészeti fejlődés volt hatással.
A Habsburgok szoros kulturális cserét folytattak az európai térségben. A spanyolországi, olaszországi és dunai kapcsolatok befolyásolták a művészek identitását. A különböző hatások összeolvadtak, amelyekből új stílusok és művészeti irányzatok alakultak ki. Ennek a fejlődésnek egyik példája az osztrák barokk. I. Leopold alatt az olasz magasbarokk és a francia klasszicizmus egyesült. A Habsburg császárok az így kialakult pazar pompát reprezentációs célokra használták fel. I. Leopold, aki nem volt megáldva a család szalonképes génjeivel, szerette, ha pazar pompában ábrázolják, ezzel is demonstrálva uralkodása pompáját. I. Leopold ezzel megalapozta azt a hagyományt, amelyet a következő császárok és családjaik hosszú ideig követtek.
A festészet nem csak a Habsburg-uralom alatt volt kitéve különböző korszakos változásoknak. Ettől kezdve a festményeknek nem csak dekoratív értékük volt. A képeket arra használták, hogy a császári családról benyomást keltsenek a lakosság körében. Mária Terézia különösen mestere volt családja pozitív jellemvonásainak közvetítésének. Mária Terézia a nyilvánosság előtt földhözragadt és gondoskodó anyaként mutatkozott be, aki szerette, ha boldog családja társaságában ábrázolják. Monumentális műveket rendelt. Hősiesnek tűnő koronázási ceremóniák és csatajelenetek nagy stafétabotokkal. Pillanatképnek tűnő festmények, amelyek mégis csak nagy tervezői erőfeszítéssel valósulhattak meg. A császári ház mellett Ausztria nagy művészeinek portréi az osztrák iskolához tartoznak. Franz Schubert csodálatos hangszerével az ország egyik legnagyobb zeneszerzője, a Wolfgang Amadeus Mozart mellett. A bécsi akadémiához egy olyan festmény kapcsolódik, amely erősen kötődik a nemzeti hősiességhez. A festmény nagy nemzetközi figyelmet kapott. Az Akadémia az elmélet és a gyakorlat közötti szoros kapcsolatot is képviseli. A festőknek is tudósoknak kell lenniük, és művészetet kell tanítaniuk. Ez az elv a szecessziótól a modern művészetig terjed.
Oldal 1 / 7