A művészettörténet mélyén Alexander von Wagner összetéveszthetetlen ecsetvonását találjuk. Eredetileg a távoli Pesten született Sándor von Wagner, de hamarosan a művészet hívó szavának engedett. Nemcsak a bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletre méltó termeiben kalauzolták, hanem Münchenben, a müncheni Karl Theodor von Piloty professzor gondozásában találta meg művészi otthonát.
Wagner izgalmas művészi lenyomata, amely a történelmi korszakok ábrázolásának összetéveszthetetlen képességéről tanúskodik, képes a nézőt egy másik korba repíteni. Diákévei és különösen a Piloty alatt töltött formálódó évek csak előzményei voltak egy fényes karriernek. Alexander hamarosan maga is a történelmi festészet professzora lett a tekintélyes müncheni akadémián, és olyan művészgenerációkra volt hatással, mint a MŰVÉSZET1 és a MŰVÉSZET2. De melyek voltak azok a művek, amelyek annyira híressé tették őt?
Az egyik kiemelkedő festmény, amelynek műnyomtatványa minden műértő számára kötelező darab, a "Szekérverseny" című. Wagner itt az ókori Róma Circus Maximusának lüktető életét ragadja meg, és olyan hangulatot teremt, hogy a néző szó szerint hallja a szekérkerekek dübörgését és a tömeg éljenzését. A mű energiája szinte tapintható. Érdekes megfigyelés, hogy a festmény mindössze két évvel a Ben-Hur című regény megjelenése után készült el, és hasonló jeleneteket ábrázol. Wagner figyelme a részletekre itt különösen lenyűgöző: a kocsi elveszett kerekétől a közönség hiteles öltözetéig. A másik jelentős mű, a "Vadászat után" egy intim jelenetet tár elénk: Wagner szeretett feleségét, Bertha von Oldenburgot egy elegáns vadász társaság veszi körül, korhű ruhákba öltözve.
Alexander von Wagner művei nemcsak történeteket mesélnek el, hanem korának tanúságtételei is. Egyik legambiciózusabb műve, az ókori Róma körpanorámája fizikailag ugyan megsemmisült, de műnyomatokon és azok szívében tovább él, akik értékelik látomásának varázsát. A Lipcsei Panométerben Yadegar Asisi újraértelmezte, és megmutatja, milyen kitörölhetetlen hatással volt Wagner a művészeti világra. Végül ez a mértékadó művész Münchenben hagyta el világunkat, és a Régi Déli Temetőben találta meg végső nyughelyét. A remekműveiről készült kitűnő művészi nyomatok révén azonban öröksége tovább él, és továbbra is a művészetkedvelők generációit inspirálja.
A művészettörténet mélyén Alexander von Wagner összetéveszthetetlen ecsetvonását találjuk. Eredetileg a távoli Pesten született Sándor von Wagner, de hamarosan a művészet hívó szavának engedett. Nemcsak a bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletre méltó termeiben kalauzolták, hanem Münchenben, a müncheni Karl Theodor von Piloty professzor gondozásában találta meg művészi otthonát.
Wagner izgalmas művészi lenyomata, amely a történelmi korszakok ábrázolásának összetéveszthetetlen képességéről tanúskodik, képes a nézőt egy másik korba repíteni. Diákévei és különösen a Piloty alatt töltött formálódó évek csak előzményei voltak egy fényes karriernek. Alexander hamarosan maga is a történelmi festészet professzora lett a tekintélyes müncheni akadémián, és olyan művészgenerációkra volt hatással, mint a MŰVÉSZET1 és a MŰVÉSZET2. De melyek voltak azok a művek, amelyek annyira híressé tették őt?
Az egyik kiemelkedő festmény, amelynek műnyomtatványa minden műértő számára kötelező darab, a "Szekérverseny" című. Wagner itt az ókori Róma Circus Maximusának lüktető életét ragadja meg, és olyan hangulatot teremt, hogy a néző szó szerint hallja a szekérkerekek dübörgését és a tömeg éljenzését. A mű energiája szinte tapintható. Érdekes megfigyelés, hogy a festmény mindössze két évvel a Ben-Hur című regény megjelenése után készült el, és hasonló jeleneteket ábrázol. Wagner figyelme a részletekre itt különösen lenyűgöző: a kocsi elveszett kerekétől a közönség hiteles öltözetéig. A másik jelentős mű, a "Vadászat után" egy intim jelenetet tár elénk: Wagner szeretett feleségét, Bertha von Oldenburgot egy elegáns vadász társaság veszi körül, korhű ruhákba öltözve.
Alexander von Wagner művei nemcsak történeteket mesélnek el, hanem korának tanúságtételei is. Egyik legambiciózusabb műve, az ókori Róma körpanorámája fizikailag ugyan megsemmisült, de műnyomatokon és azok szívében tovább él, akik értékelik látomásának varázsát. A Lipcsei Panométerben Yadegar Asisi újraértelmezte, és megmutatja, milyen kitörölhetetlen hatással volt Wagner a művészeti világra. Végül ez a mértékadó művész Münchenben hagyta el világunkat, és a Régi Déli Temetőben találta meg végső nyughelyét. A remekműveiről készült kitűnő művészi nyomatok révén azonban öröksége tovább él, és továbbra is a művészetkedvelők generációit inspirálja.
Oldal 1 / 1