A rabszolgapiac(The Slave Market)Jean Leon Gerome |
€ 130.25
Enthält 27% MwSt.
|
1871 · Kép azonosítója: 14635
A "Rabszolgapiac" című festmény Jean-Léon Gérôme francia festő 1866-ban készült festménye, amely jelenleg a Cincinnati Művészeti Múzeumban látható. A realizmushoz sorolható piaci jelenet egy rabszolgakereskedőt és a kínált árukat mutatja be egy piactér csendes sarkában. A kép kifejezésének hétköznapi tárgyilagossága a valóságos illusztrációk művészi hagyományát követi, rejtett politikai felhanggal. Mi látható a képen?
A rabszolgapiac sarkában egy kereskedő ül boltjának nagy kirakatfiókjában, amely a festmény teljes területének közel egyharmadát foglalja el. E négyzet alakú, hátrafelé a sötétségbe nyúló nyílás közepén egy korábbi vagy középkorú, beduin ruhába öltözött férfi áll. Laza gesztusát hangsúlyozza az ablakban lévő fából készült karfa, amelyről fehér köpenyének egy része lazán lelóg. A férfi turbánt visel, és a sikátorban, vagy inkább a homokos ösvényen néz végig, miközben shisha pipát szív, és részben ellazul. Ezt az utat és a tekintetét követve két rabszolganője az egyszerű ház vályogfalának támaszkodva áll. Ismét négy rabszolgája, egy fiatal fekete férfi, valamint három további nő guggol le, és részben az ablak alatt ülnek, mint az ablak mellett állók. Minden ábrázolt figura más-más testtartást mutat, saját arckifejezéssel. A kereskedő elárusítóhelyét egyszerű omladozó téglák határolják, amelyek között egy kerek láva- vagy mezőköves is található. A rabszolgák a kősor mögött helyezkedtek el egy éjkék fényes, valamint mattkék csillogó, rojtos, régi perzsaszőnyegen. A rabszolgakereskedő háza öregnek és lepusztultnak tűnik, de nem lepusztult. Inkább a szomszédos tartógerendák és keretek kopjafáján lévő por alkot egy alig rokonítható, kacskaringós egészet, amely a padlás felé haladva egyre rendezettebbnek tűnik. Egy jobb oldali piaci kivágáshoz képest a fényben feltűnő, hogy ez egy másodosztályú darab, amit a rabszolgakereskedő ügyesen próbál elfedni a közömbös megjelenésével. Az orientalizmushoz sorolandó, a helyszín a Közel-Kelet területére utal. A képi történet magját a figurák alkotják, amelyeket egy egzotikusnak tűnő, kétes környezetben kínálnak eladásra. A rabszolgakereskedő hátterében egy mintákkal díszített szekrény áll, amelyen egy papagáj ül. A részben meztelen vagy félmeztelen figurákat eladásra, illetve a nézőnek kínálják, és politikai szempontokkal alátámasztott szexualizált fantáziavilágnak felelnek meg. Így azonnal feltűnik a bal oldalon álló, teljesen meztelen nő, aki erotikus pózban kínálja fel testét. Az, hogy ez a nő a fekete, hullámos hajával, valamint a finom csukló- és lábékszerekkel hasonlít egy cigányra, talán véletlen egybeesés. Ennek fényében azonban a kép még zavarosabbnak tűnik, ha a jobbra álló félmeztelen nőt, aki egy gyermekkel a karjában áll, Szűz Máriának tekintjük. Köpenye, valamint a félig a fejére húzott filigrán szövet és egész testtartása legalábbis részben emlékeztet az Istenanya ábrázolásának erre a középkori módjára, különösen, hogy tekintete is az ég felé irányul. Ezen álló alakok alatt további rabszolgák ülnek a legkülönfélébb módon. Először is, egy nő guggol ott, balra, teljesen eltakarva, mintha el akarná rejteni magát. Nem lenne mit mondani róla, ha nem lennének a karján lévő tetoválások, henna-szerű szimbólumok, amelyek perzsa, illetve északnyugat-indiai származását hangsúlyozzák. Mellette egy szénfekete férfi ül, feltűnő kinézetű hajdísszel és vágatlan, hegyes körmökkel. Az ékszerekből egyértelműen kiderül, hogy egy sivatagi törzsből származik. Testtartása elhagyatottnak és elveszettnek tűnik, elfordul a nézőtől. Két további rabszolga gazdagítja a díszletet, egyrészt az alvó, valamint a vádló és könyörgő, a lábak előtt tállal a néző elé nyújtott lábak. A "Rabszolgapiac" című festményt kontextusban vizsgálva a részletek mélysége révén működik. Az egyes figurák arckifejezése különböző viselkedésmóddal és arckifejezéssel rendelkezik. A rezignáltság, az apátia, valamint a túlzott magamutogatás és imádnivaló kifejeződik a képen, valamint az egész jelenet kontrasztos hatása. A kép tényleges üzenete tehát a külső homlokzat mögött rejtőzik, amelyet a néző csak kívülről, közelebbről szemlélve ismer meg részletesen, és amely a társadalmi sérelem formájában jut kifejezésre. |
![]() ![]() ![]() ![]() |