Ez volt az az 1900 körüli időszak, amikor Bécs művészeti színtere lüktetett. Az erkölcsről és a tisztességről szóló nyilvános viták alakítják a társadalmat, és feltárják a bécsi lakosság kettős mércéjét az erotikával és a szenvedéllyel kapcsolatban. Egyrészt az előkelő társaság hölgyei magas nyakú ruhákat viselnek, másrészt a prostituáltak nagy sikerrel kínálják szolgáltatásaikat. Ujjal mutogatós orgánum ezekben az időkben a bécsi művészeti szcéna, amelyhez Egon Schiele is tartozik. A művész tükröt állít műveivel, amelyekkel meg meri mutatni a társadalom mélységeit.

A meztelen emberek ábrázolása első pillantásra irritáló. Az "Álló női akt harisnyával" című műve a női testet szinte kizárólag a körvonalakra redukálja. A lábak a harisnya tövéig láthatók. A kontúrok kiemelkednek a világos háttérből. A vörös színű ajkak és a mellbimbók kerülnek a fókuszba. Ezenkívül a piros árnyékolás adja a testkontúrt. A test soványnak tűnik, és úgy tűnik, hogy a bal kezéből hiányoznak az ujjak. A fizikai arányok annak az expresszív szabadságnak vannak kitéve, amelyet Schiele későbbi éveiben megengedett magának. A karok túl hosszúnak tűnnek. A test képe inkább meztelen, mint erotikus. A modell testtartása merevnek és természetellenesnek tűnik. Csak a szén lágy vonalai enyhítik a benyomást. A klasszikus nőábrázolástól való egyértelmű elhatárolódás teszi a festményt a művészet különleges elemévé, amely időtlenségével mindig aktuális marad.

---

Álló női akt harisnyával · Egon Schiele