Sok kultúra táplálja a reményt, hogy az elhunytat megvédik a halál utáni úton a bajtól. A nagylelkű sírboltok állítólag az elhunyt szerencséjét támogatják egy ismeretlen birodalomban. A kínai Shaanxi tartományban talált híres terrakotta-hadsereget egy császár támogatására adták a sírba. A lovas harcosok a lovakkal együtt elkísérték az uralkodót a túlvilágra. A védelem nem az egyetlen dolog, ami a kínai kultúrában gyökerezik. A jádéból készült értékes köntösök és faragványok, valamint a pompás sírfeliratok állítólag garantálják a halál utáni gondtalan életet. A bronzból készült egyedi rituális csészék Kína legszínvonalasabb műtárgyai közé tartoznak.
A nyugati művészettel ellentétben a kínai művészetszemléletben nincs különbség a magas színvonalú festészet és a mindennapi életben használt művészet között. A kerámia szépségét ugyanolyan nagyra értékelik, mint egy bronzszoborét. A művészet mindennapi dolgokban való meglátása Kínából átkerült más kultúrákba, és nagy hatással volt a japán művészetfelfogásra. A kínai belső terekben különösen gyakoriak a művészeti tárgyak. A dobozokat, konzervdobozokat és szekrényeket díszes faragványok díszítik, gyakran a legfinomabb anyagokból. A figurák és kisbútorok ábrázolásának fontos eleme a lakkozás. Ezt a mesterséget Kínában fejlesztették ki, és Japánban tökéletesítették. A máz alátámasztására hagyományosan fát használnak. A faragott figurákra akár kétszáz ostyavékony réteget is felhordanak. Minden egyes rétegnek legalább egy hétig kell száradnia. Befejezésként a lakkot egy kis olajjal és puha ruhával fényesre polírozzuk.
A kínai kultúra megtapasztalta a különböző dinasztiák változásait. A művészet nagyrészt érintetlen maradt. A kínai művészek nagymértékben képviselik a hagyományt és a folytonosságot. A művészek inkább a korábbi generációkban találtak példaképeket, mint az országba érkező újításokban. Jellemző a hagyományok tisztelete, amely az építészetben éppúgy megmutatkozik, mint a festészetben vagy a kézművességben. Marco Polo volt az egyik első, aki a távoli Kínából Európába utazási beszámolókat hozott. Az európai társadalom le volt nyűgözve, és alig várta, hogy megérkezzenek az első kereskedelmi hajók az egzotikus országból. A finom porcelánok és az értékes lakkmunkák hamar meghódították az európai művészeti világot. A kínai iskola külföldre gyakorolt hatását chinoiserie néven is ismerik. A kifejezés a francia nyelvből származik, és olyan műalkotásokra utal, amelyek kínai műtárgyakat vesznek mintául.
Sok kultúra táplálja a reményt, hogy az elhunytat megvédik a halál utáni úton a bajtól. A nagylelkű sírboltok állítólag az elhunyt szerencséjét támogatják egy ismeretlen birodalomban. A kínai Shaanxi tartományban talált híres terrakotta-hadsereget egy császár támogatására adták a sírba. A lovas harcosok a lovakkal együtt elkísérték az uralkodót a túlvilágra. A védelem nem az egyetlen dolog, ami a kínai kultúrában gyökerezik. A jádéból készült értékes köntösök és faragványok, valamint a pompás sírfeliratok állítólag garantálják a halál utáni gondtalan életet. A bronzból készült egyedi rituális csészék Kína legszínvonalasabb műtárgyai közé tartoznak.
A nyugati művészettel ellentétben a kínai művészetszemléletben nincs különbség a magas színvonalú festészet és a mindennapi életben használt művészet között. A kerámia szépségét ugyanolyan nagyra értékelik, mint egy bronzszoborét. A művészet mindennapi dolgokban való meglátása Kínából átkerült más kultúrákba, és nagy hatással volt a japán művészetfelfogásra. A kínai belső terekben különösen gyakoriak a művészeti tárgyak. A dobozokat, konzervdobozokat és szekrényeket díszes faragványok díszítik, gyakran a legfinomabb anyagokból. A figurák és kisbútorok ábrázolásának fontos eleme a lakkozás. Ezt a mesterséget Kínában fejlesztették ki, és Japánban tökéletesítették. A máz alátámasztására hagyományosan fát használnak. A faragott figurákra akár kétszáz ostyavékony réteget is felhordanak. Minden egyes rétegnek legalább egy hétig kell száradnia. Befejezésként a lakkot egy kis olajjal és puha ruhával fényesre polírozzuk.
A kínai kultúra megtapasztalta a különböző dinasztiák változásait. A művészet nagyrészt érintetlen maradt. A kínai művészek nagymértékben képviselik a hagyományt és a folytonosságot. A művészek inkább a korábbi generációkban találtak példaképeket, mint az országba érkező újításokban. Jellemző a hagyományok tisztelete, amely az építészetben éppúgy megmutatkozik, mint a festészetben vagy a kézművességben. Marco Polo volt az egyik első, aki a távoli Kínából Európába utazási beszámolókat hozott. Az európai társadalom le volt nyűgözve, és alig várta, hogy megérkezzenek az első kereskedelmi hajók az egzotikus országból. A finom porcelánok és az értékes lakkmunkák hamar meghódították az európai művészeti világot. A kínai iskola külföldre gyakorolt hatását chinoiserie néven is ismerik. A kifejezés a francia nyelvből származik, és olyan műalkotásokra utal, amelyek kínai műtárgyakat vesznek mintául.
Oldal 1 / 15