A falakat sokféleképpen lehet díszíteni. Ha szereted a szokatlan, mégis stílusos és expresszionista dolgokat, akkor próbáld ki a fotózást - különösen a modern fotózást. Valószínűleg ez a legaktuálisabb művészeti ág - és sok műértő számára a legizgalmasabb és legélénkebb is.

Nem is olyan régen múltak el azok az idők, amikor a fényképezést pusztán mesterségnek és nem művészetnek tekintették, de a technikai fejlődéssel és a növekvő terjesztési lehetőségekkel széles célcsoport számára elérhetővé vált, és gyorsan népszerűvé vált. A kiállítások és árverések ma már a világ minden táján megrendezésre kerülnek, és egyre nagyobb figyelmet keltenek. A galériák és a múzeumok a művek és alkotóik után kapkodnak. A műfaj sztárjainak - mint Peter Lik, Tom Licht, Cindy Sherman, Peter Lindbergh, Andreas Gursky vagy Robert Mapplethorpe - képeivel magas áron kereskednek.

A "modern" kifejezés azt sugallja, hogy még mindig fiatal művészeti ágról van szó. Megoszlanak a vélemények arról, hogy pontosan mikor minősíthető egy fénykép kortársnak. Egyesek az 1970-es éveket nevezik meg kiindulópontként, mások a második világháború végéig, sőt, egyesek az 1930-as évekig mennek vissza. A döntő tényező azonban, mint minden művészeti alkotás esetében, a művészi kifejezés. És éppen ez az, ami a modern fotográfiát olyan izgalmassá teszi: míg egy festmény, egy regény vagy egy film esetében általában feltételezhető a művészi szándék, addig a kortárs fotográfia műfajában ezt nem mindig olyan könnyű eldönteni, hiszen ez gyakran a puszta ábrázolás eszköze - például a reklámban vagy a divatban. A néző így nagyobb kihívás elé kerül, mint bármely más médium esetében! Ebben a tekintetben az ilyen portrék sokkal többet jelentenek, mint elegáns fali díszek, hanem valódi ösztönzést jelentenek az elme és a szív számára.